Magyarul döntetlen, mert nem lehet ezt szétválasztani, ha egyszerre megy a kettő. A sors pedig így hozta :) - első félidő egy szuper előadáson, a második már a TV készülék előtt, hogy lássuk mit tesznek a kézisek a döntőbe jutásért? Mára tudjuk mit tettek - ismét a csúcsunkra jutottunk. Olimpián negyediknek lenni - három nehézséggel is a nyakukon? - hát nem semmi dolog!
Kíváncsi lennék, mi lett volna, ha? - 1.) nincs a Nagy (szarkeverő, és hibát hibára halmozó) László, ha 2.) nincs a Veszprém (mizéria) H. Csaba az ő pénzeszsákjaival, akik képesek hatalmas összeget kidobni egy 20perces játékosra, plusz odaerőszakolni egy kivénhedtet is (Perez)..., és ha 3.) Mocsai Lajos nem első sorban - fideszcsáp, hanem sima szövetségi kapitány, aki egyetlen dologra figyel, hogy a válogatottba a legjobb formában lévő játékosok kerüljenek CSAK!!!
Szóval, én örülök nagyon... a sportolóink teljesítményének! Le a kalappal azok előtt, akik a küzdőtéren egyáltalán megjelenhettek..., és reménykedem, hogy soha többé nem engedik be a politikát, és a nem első helyet elérőt ócsárló stílust az olimpia közelébe - a magyarok. (mert más nemzetnek eszébe nem jutna)
Viszont a britek? - hát ezeknek nem sok ízlés jutott ott az óceán közepén. Ennyi slampos, lila ruhás nőcit ritkán látni. És amikor - ezen szín mellé - a derékon narancssárga öv virított?! - jujj! az nagyon fájt nekem :(. A megnyitó, és záró ünnepséget pedig egyetlen összetett szóval tudom leírni: dögunalom. A köztük lévő két, csupa sport hét viszont kész gyönyörűség volt - nulla reklámmal! - jaj, de imádtam! Összes ráncom kisimult, idegszálaim pedig megújultak :)...
És akkor jöjjön az első félidei szolidaritársasági élményem - a szuper előadás -, melyet egy fiatal ember követett el. (nem Kónya Péter - kivételesen) Felkészültségével, összefogott mondandójával és természetes stílusával... lenyűgözött. Nagy szerencsének tartom, hogy részese lehettem ennek a legújabb kori szellemi sportnak is (küzdelem az Orbán-kormány diktatúrája ellen) - egy félidejének legalább... és tudhatom, hogy a Szolidaritás Mozgalom - bár távolról csendesedni hihetnénk - komoly felkészítő edzéseken vesz részt, hogy legalább olyan teljesítményekre legyen képes a nagy megmérettetésen, amilyent csak szívós és következetes munkával lehet elérni.
Bátran mondhatom, hogy folyik a munka, aktívak a tagok és :) ...és igen reménytelien dolgozik a csapat, bár nekik nincs négy évük a felkészülésre...
Nekünk meg további kettőre nincs energiánk, hogy kibírjuk ezt a trágya kormányt, és azt, amit igen sportszerűtlenül, de még szabálytalanul is művel velünk - szurkolókkal.... (szavazókkal)
ezért aztán: HAJRÁ SZOLIDARITÁS!
