A mozgásszerv rendszer passzív része a csontváz, aktív része az izomzat, amely képes - a szomszédos csontok egymáshoz viszonyított helyzetének megváltoztatása révén - az egész szervezetet helyváltoztató mozgásra bírni... hát ezért szerettük oly sokan a szocialista rendszert:

" Az államszocialista rendszer évtizedei alatt... pozitív irányba változott az ország modernizációs és civilizációs szintje "

Mai állapotunkra viszont az jellemző, hogy még helyzetváltoztató mozgásra sem vagyunk képesek - a valaha mozgásban lévő rendszer - alapvető funkcióit biztosító - egységeit elválasztották egymástól... a csontokat rakosgató játszadozás érdekében.

Sem köszönet! Sem hála!

De csodálkozni sem kell ezen, mindjárt elmagyarázzák az okosoktól vett idézetek és én is kiegészítem saját szavaimmal, hogy még érthetőbb legyen, mi a fene is folyt itt az utóbbi évtizedekben?

"Az nyilvánvaló, hogy a terrorszerű első évtized az államosításokkal és kényszerszövetkezéssel megteremtette a csökkenő egyenlőtlenségek egyik feltételét, megszüntette a magántulajdon SZÉLSŐSÉGESEN egyenlőtlen elosztását."

Amit persze a szélsőséghez ragaszkodók rühelltek, a nyomorban tengődők pedig üdvözöltek.

Majd a puhuló diktatúrában:

" Bármi volt is a viszonylag KORREKT TÁRSADALOMPOLITIKA magyarázata, annyi biztos, hogy ennek számos következménye volt. A nyolcvanas évekig az egész rendszer folyamatosan tolódott felfelé, és jelentős JAVULÁST mutatott akár a háború előtthöz, akár az ötvenes évekhez képest. Ugyanakkor az EGYENLŐTLENSÉGEKET a rendszer mind alulról, mind felülről jelentősen KORLÁTOZTA. (Magyarországon feltehetően Kádár puritanizmusa is felső korlátként működött)"

Vagyis a Kádár rendszerben jobban éltünk, mint valaha - naná, hogy szeretjük és szívesen emlékszünk a régi szép időkre. Persze csak azok, akik a korrekt politikával és annak következményeként beálló javuló életmódjukkal, az egyenlőtlenség korlátozásával saját bőrükön azt tapasztalták, hogy van minőségi élet... és lehet tervezni a jövőt... és van létbiztonság...

" Az alsó korlát a lassan megvalósuló TELJES FOGLALKOZTATÁS volt. A MUNKA rendszeres és biztos fizetést, táppénzt, nyugdíjat jelentett, vagyis a háború előtti nyomor ellenszere volt.

Rászoktattak a rendszeres időbeosztásra, fegyelmi szabályok betartására, az alávetés és engedelmesség kultúrájára, de egyben a rendszeres fizetéssel járó életmódra is.

Az egyenlőtlenségek csökkenésének sajátos következménye volt, hogy radikálisan szűkültek a társadalmi távolságok."

Na mondjon valaki egyet is a fentiek közül, amit nem szeretnénk MA IS MEGVALÓSÍTOTTNAK látni!

Nem az-é a legnagyobb problémánk, hogy nagy a munkanélküliség? Nem amiatt fáj-é a fejünk, hogy sem rendszeres, sem biztos, sem elegendő bérezés nincs a mai viszonyok között? Nem a nyugdíj és társadalombiztosítás-é az, ami körül ma is folyik a szócséplés? Nem látjuk-é lépten nyomon a nyomor valóságos visszatértét? Nem azért pampogunk-é állandóan, mert nincs fegyelem és szabálykövetés, hogy nincs már alázat és engedelmesség (az úr felé sincs), sőt kultúráról sem beszélhetünk, csak tuskósodásról, és hogy létbizonytalanságban kényszerülünk élni, csalók és korrupt alakok között? És nem azért fáj-é a fejünk, hogy úgy elidegenítettek bennünket egymástól, hogy semmi összefogásra nem vagyunk képesek a saját és közösségeink érdekeinek megóvására? Hogy akkora távolság lett a társadalmi rétegek és ezek beszéde, nyelvezete és érdekei között, hogy egy azon nemzet polgárai esnek egymásnak lépten nyomon? Nem ugrasztottak-é egymásnak szomszédot, rokont, szakmákat, és korosztályokat? Hogy a pártoskodásról ne is beszéljek, ami végképp megöli a társadalmi egyenlőséghez vezető úton járni szándékozókat?

de!

" a rendszerváltás nem alulról, társadalmi mozgások által generált folyamat volt, hanem az államszocializmus méhében megszülető társadalmi ellenelitek megszerveződésének az eredménye "

Egészen pontosan, a volt kulákok, a volt földbirtokosok, a volt nagy- és kistőkések bosszúállásra nevelt leszármazottai közül kerültek ki, azon 56-osok segédletével és felbújtása során, amelyek már rég elrohantak az ország nehézségei elől... Mostanra pedig visszakapták - a kárpótlások alkalmával is - a régen is bitorolt (munkával sosem megszerezhető) javaikat, és végképp azon mesterkednek, hogyan tudnák az ország népét a háború előtti viszonyokra jellemző mély nyomor és kiszolgáltatottság felé terelni? Önmaguk számára pedig biztosítani az irdatlan vagyon megszerzését - természetesen a nyomorba szántak kizsákmányolásával, nem pedig valami áldozatos és példamutató tevékenység révén.

" a posztkommunista menedzser-kapitalizmusban egy új társadalmi osztály van születőben, mely elsősorban KULTURÁLIS TŐKE birtoklásából meríti hatalmát és PRIVILÉGIUMAIT."

Jelentem, hogy az újszülött jól van, él és virul, erősödött gyarapodott és felnőtt - itt ül a nyakunkon az egész bagázs, Battonyától Nemesmedvesig és persze azon túl is, ott ahol a kismalac túr - és ahol e DISZNÓ az úr ...

... Én szóltam!