Mit is lehetne tenni, ha valami nem stimmel jogainkat illetően? Az utóbbi hónapok semmi másról nem szólnak kis hazánkban, mint hogy miként is lenne szükséges összefognunk egymással, az ördöggel, bárkivel, hogy érdekeink sérelmére elkövetett kormányzati intézkedésekkel szembe lehessen szállnunk?

Megyünk tüntizni, utazunk, kaparjuk össze a lehetőségeinket, ki kivel és hogyan, mikor? Mit tehetne?

És maradunk ott, ahonnan indultunk másfél-két éve, hogy tehetetlennek látszunk... és mikor erre panaszkodom, drága barátosném azt mondja: fujj! Tehetetlen ember márpedig nincs! ... és akkor én megrázom magam, és erőn fölül megyek nem tehetetlenkedni: megyek minden megmozdulásra, megyek a hivatalba, megyek a közgyülihez és megyek az atyaúristenhez is, majd szépen azon kapom magam, hogy - nem történt semmi. Minden maradt a régiben: senki nem ért semmit - ahogy azt Lovassy már rég megénekelte, majd be is zárta az egyik zenekarát, mert már sok volt....

Hát így vagyok ezzel én is: ez már több a sokknál - még az ombudsman is azt írta vissza, hogy ... pedig mára tanulnom kellett volna ezerrel in English, de helyette már csak nem hagyom magam lerázni, ha ennyit kutyagoltam valamiért. Yes! I'm an adaptable, dedicated and determined woman. With horrible life, what I can't stand in this way... in Hungary... vagy valami ilyesmi.

Szóval visszaírtam a Proffeszor Doktornak:

 

Tisztelt Szabó Máté!

 

Az AJB 4794-/2011 ügyszámú dr. Budai Andrea előadótól érkezett levelére válaszolva jelzem, hogy panaszom első rendű célja az volt, hogy tudomására hozzam: a munkanélkülivé lett embereknek semmiféle jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésére, mert:

1. Jövedelem hiányában képtelenek vagyunk szakemberhez fordulni panaszunkkal. (nincs jogász, aki felvállalná a vonatkozó törvények előkeresését, és azok alapján való eljárás megindítását – emberbaráti szeretetből)
2. Az ingyenes jogsegély szolgáltatás nem terjed ki konkrét esetek felvállalására, azokkal való törődésre –esetemben a megkeresésre – még a megyei MSZOSZ társadalmi jogásza sem tudott két hónap alatt semmiféle válaszra méltatni.
3. A helyi hatóság, mint önkormányzat és polgármesteri hivatal a panaszolt ügyben éppenséggel végrehajtói szerepet lát el. Ügyintézése során nem az ügyfél esetleges sérelmével törődik, hanem megfelel a számára előírt kötelezettségnek, azaz végrehajtja a rendeletekben számára előírtakat.
4. Az állását vesztett állampolgárt nem emberként, nem egyénként tartják számon, hanem adatként: egy ideig a munkaügyi központok adatbázisában, majd átkerül a polgármesteri hivatal szociális osztályára, mint segélyezett. A két intézmény egymástól függetlenül végzi feladatait. Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői pedig csupán megpályázzák a közmunka foglalkoztatásra kiírt pénzösszegeket, és amíg az tart, addig igénylik ideiglenesen és emberi kvalitásoktól függetlenül a számukra szükséges létszámot.
5. Számunkra pedig a „munkalehetőség” felajánlása egyben kötelezettséget is ró, el kell fogadnunk azt, mert különben a hivatal megvonja a segélyezés folyósítását.

 

Ön, már számos esetben felrótta a konkrét önkormányzatoknak, polgármestereknek, hogy hatalmukkal visszaélve nem vették figyelembe, hogy „… a Szoc. tv. által megvalósítandó cél a motiváció, nem pedig a szankció: nem a segélyért kell dolgozni, hanem segély helyett!” (idézet az Ön - egy korábbi vizsgálata kapcsán tett – megállapításából)

 

Az előbb felsorolt okokból – azokat saját bőrömön megtapasztalva – fordultam ez év októberében a helyi közgyűlés Humán Erőforrás Bizottság egy tagjához. Az egyetlen, járhatónak vélt úton, Lombeczki Gábor fogadóóráján előadtam észrevételeimet, és kértem, hogy a bizottság vegye napirendre a helyi foglalkoztatás politikai kérdéseket, hiszen az országos rendszer figyelmen kívül hagyja az állampolgári jogok érvényesülését. A bizottság elnökének Csákvári Antalnak címzett levelemre egyáltalán nem kaptam választ.

Mivel állampolgári bejelentésemre nem reagáltak, felszólalási jegyet váltottam és a kérdéses ügyben 3 alkalommal kértem a közgyűlést: vizsgálják meg a közmunka foglalkoztatás törvényi hátterének általam előadott aggályait, valamint azt is kértem, hogy helyi szinten kellene megoldásokat keresni, hogy emberi jogainkat és főként méltóságunkat, mint helyi lakosokét hogyan lehetne tiszteletben tartani.

Ezen próbálkozásaimra, Eger MJV jegyzőjétől sikerült nagy nehezen kicsikarni egy értesítést, amit volt szíves ugyanazon levélben postázni, mint amelyben értesítést adott a hivatal, hogy segélyezésem ügyében határozatot hozott (30nap letelte előtt picikével). – talán megfélemlítési célzattal - ha sokat piszkálom őket, akkor esetleg (még nagyobb) bajba sodrom magam?

Idézem néhány mondatát:

·        „A közcélú foglalkoztatásra – a jogszabály erejénél fogva – a M.T.K.szabályai érvényesek.”

·        „2011. szeptember hótól a minimálbérnél alacsonyabb összegben határozza meg a jogszabály a közfoglalkoztatásban adható munkabért” – igen, én is ezt kifogásolom, hogy akkor most mi érvényes? a munka törvénykönyvben előírtak, vagy az alkotmány és az alapjogi charta előírásai, vagy mindezeket felülbírálhatja egy rendelet, ami a Közmunka Program címet viseli?

·        „a munkavégzés során ért sérelmeket a munkaviszonya keretében, a Munka Tk. szabályai szerint, azok felmerülésekor lett volna lehetőség azok orvoslására”… - kérdésem az, hogy vajon miként tehettem volna feljelentést? és ki ellen? mert az önkormányzat a foglalkoztató, a szerződéskötő és a hatóság is egyben, vagyis mikor lehetett volna és kihez fordulnom -a sok-sok jogszabály között elvész a gyerek alapon - segítségért?

 

Vagyis, aktuálisan KÉPTELENSÉG jogorvoslatot kérni, az egymásra hivatkozó törvényi előírásokat pedig LEHETETLENSÉG az állampolgári jogoknak megfeleltetni?

 

Hogyan is lenne erre alkalmas a totális létbizonytalanságban élő, nem szakirányú képzettségéről híres állampolgár, akit minduntalan ELUTASÍTANAK, az őt ért érdeksérelmek kivizsgálása helyett?!

 

Tekintettel arra, hogy alapvetően a Közmunka Program rendelkezései hagyják figyelmen kívül a Mtk. az Alkotmány és az Alapjogi Charta által előírt felsőbb jogszabályokat, ezért kértem a megyei országgyűlési képviselőinket és  polgármesterünket Dr. Habis Lászlót, hogy előbb vizsgáltassák át a rendeletet ilyen szempontból. (A Habis Úrnak átadott beadványaimat mellékelem Önnek is)

 

Sajnos, egyetlen válasz sem érkezett.

 

Remélem, ezek eléggé bizonyítják, hogy számunkra – fél millió állás nélküli magyar állampolgár számára – SEMMILYEN FORMÁBAN NINCS JOGORVOSLATI LEHETŐSÉG biztosítva.

 

Ha Ön sem képes átlátni és megszüntetni ezeket a visszásságokat, akkor vajon kinél lehet jogorvoslatot kérnünk? Állampolgári engedetlenséggel nem tudunk egy nyilvánvalóan jogsértő rendeletet visszavonatni – legfeljebb az öngyilkosság azon formáját választhatjuk magunknak, hogy uniós polgárként, elutasítva a kényszermunkát – az ellátás megvonása miatt – éhen halunk fél milliónyian… a saját hazánkban.

 

 Szakképzetten, munkatapasztalatokkal, felkészülten minden kihívásra és vitalitással, néha még jó kedvvel is, ma azzal kell szembe néznünk, hogy jövőre még ezeket a nevetségesen embertelen összegeket is csökkenteni fogja Orbán Viktor. A minimálbér után járó legkisebb nyugdíjminimum 28500Ft-os összegét 23ezerre szándékozik leapasztani, a segély ugyanilyen összegű lesz, de kényszerítve leszünk – tervei szerint 200 ezer fő – hogy havi 48 ezer Ft fejében, napi 8 órában , az ország bármely területén - kényszermunkát végeztessen velünk az ő Start Programja keretében.

 

Ez embertelen, elfogadhatatlan, törvénysértő és minden emberi és állampolgári jogunkat semmibe vevő terv.  Kérem, akadályozza meg, mint az állampolgári jogok védelmére felesküdött, és eleddig kiválóan teljesítő biztos.

 

Eger, 2011. december 11.        Én

Ennyit tehet egy állampolgár, ha magyar: levelezget.

Meg mehet a TV székház elé éhségsztrájkolni, és mehet demonstrálni is bármikor, bárhova... de nem megy. Vajon miért? Azon szoktam gondolkodni, amikor épp nem tanulok, hogy még képzettebben legyek segélyen tengődő, hogy mások mit csinálnak? Tesznek valamit is a saját érdekükben, vagy még mindig jó nekik abban a tudatban, hogy jövőre diktatúrában fognak élni, ami nem jelent mást, mint hogy mindig lesz egy ember - miket beszélek!? Lesz egy fidióta.... aki majd diktálni fog számára: mit tehet és mit nem?