Belátási képesség hiányától szenvedő országunk
2011. augusztus 26. írta: térfél

Belátási képesség hiányától szenvedő országunk

Olyat tesz velem ez a hőség, amire ritkán van példa: kidob az ágyból korán reggel, és arra kényszerít, hogy bekapcsoljam a tévét... és lássam benne például a mokkát, meg a Róbertet, amint valamikori pedagógusi végzettségével tetszelegve - képtelen belátni, hogy más a médiából ugatni, és teljesen más egy konkrét szituáció adta lehetőségek között cselekedni...

Aztán belenézek egy másik fos adóba;ahonnan Szijjártó óbégatja le az aktuális gumicsontnak kiállított Pálffy nevű képződményt, aki arra lett volna hivatott, hogy cselekvőképtelenné tegyen milliókat a valódi problémákkal való törődésben, ezért azt a képzetet kelti bennük, hogy majd az oligarchia szolidaritást vállal az általa kisemmizettek, és az ország megsegítésére. Tudom, ez dupla belátást igényel, mert Pálffy mellett a szijjártói kényszeríttetést is meg kell látni, melynek megfelelően ő - a Viktor és a jobb keze (az egész kormányerőszak) - egy valamikori állításához (egykul(a)csos adó) fog ragaszkodni - körme szakadtáig, mint jó szolga... és olyan valaki, akinek cselekvőképessége egyenlő a nullával - csak egy eszköz a Petifiú: szócsőnek nevezzük - annak meg belátási képességét hiába is kérnénk számon - nincs neki.

- ez csak egy példa volt a napi milliárdnyi eset közül, amely miatt meg kellett kérdőjeleznem az országban élő 10 milla... felnőtt lakosainak belátási képességét.

Ami szerintem hiányzik a többségnél.

Az embernek ahhoz, hogy részese legyen polgári jogi viszonyoknak, azokban aktívan közreműködjön, bizonyos fokú szellemi érettségre, szellemi épségre, megfontolási és döntési készségre van szüksége, azaz ésszerű akarat-elhatározás szükséges. Ezt az ember ügyeinek viteléhez való belátási képességet nevezzük cselekvőképességnek. A cselekvőképesség az ember biológiai és jogi adottsága.

Biológiai adottság:

  • szellemi érettség, azaz bizonyos életkor elérése, mindennapi életvitelben való jártasság,
  • szellemi épség, azaz hogy nem szenved veleszületett szellemi fogyatkozásban, vagy később bekövetkezett pszichés betegségben,
  • ésszerű akarat-elhatározásra való képesség, azaz alternatívák mérlegelése, választása, következmények számbavétele és mindezeken alapuló felelős magatartás.

Lényeges dologról van tehát szó, mert a felnőtt, (szellemileg) érett ember állandóan intézkedik: visz valamilyen ügyet - még ha folyó ügyeit intézi el a WC-n akkor is; mert előzetesen megfontolta már, hogy nem a konyhában fog vizelni, hanem saját akaratából enged az ésszerűség követelményének és a vizelésre szánt eszköz felé veszi az irányt - akkor is, ha álmából riasztja a hólyagjának telítettségét jelző feszítő érzés... azaz félig kómás lehet az illető. Mégsem véti el az "ügyintézést".

Látjuk tehát, hogy biológiai adottságainkat eléggé hétköznapi értelemben veszi a belátási képesség fogalma... ezzel általában semmi gond nem szokott lenni, mert akinek ilyen (biológiai) értelemben nincs meg a "kellő esze", azaz valamilyen szinten fogyatékos az elméje, arról majd gondoskodik valaki, és képviseli az ő érdekeit - szülő (14 éves koráig), gyám, vagy valamilyen intézet, ahol elhelyezésre került a cselekvőképesség hiányában szenvedő.

No de... egy egész ország? - az nem lehet cselekvőképtelen! - hát pedig de... minden jel erre mutat manapság, minden perce a társadalmi életünknek rejteget valami állatságot, hogy szépen fogalmazzak. (és pusztán az állatok országát sértsem meg magunkkal)

Nézzük, hogy mi van, ha részese akarok lenni  a társadalmunknak, amelyben szabályokhoz alkalmazkodunk, mert hát túl sokan vagyunk és túl sokfélék.... mi, EMBEREK, aki az társadalom alkotásában - ALKOTÁSÁBAN! veszünk részt (de hogyan?!)

A polgári jog a törvény által garantálja az ember számára az önrendelkezés szabadságát, személyisége kibontakozását, védelmét és ehhez tartozóan a vagyonával való szabad rendelkezést mind élők között, mind a rendelkező személy halála esetére.

A polgári jog valamennyi civilisztikai jogág anyajoga, tartalmazza a legfontosabb alapelveket (jóhiszeműség és tisztesség elve, joggal való visszaélés tilalma, együttműködés elve).

- civilizált társadalmat feltételez tehát - én is szoktam ezt feltételezni, csak aztán a tapasztalataim miatt, meg is kérdőjelezem: Társadalmunkat csak "civilizált" emberek alkotják? - vagy manapság már történt valami .... ? Muszáj volt, hogy történjen valami,mert különben működnie kellene a "jóhiszeműség és tisztesség" elvének... De hát nem működik!

S. O. S.!

- tapasztalataim szerint a nap 24 órájából 20-ban arra kondicionálnak bennünket (magyar) embereket - politikában, médiában, oktatásban, egészség és szociális gondoskodás (?), és a gazdasági élet terén -, hogy "jóhiszeműségnek és tisztességnek" helye nincs! Légy rosszhiszemű és tisztességtelen.... mert csak úgy érsz célodhoz.! Hát nem borzalom?! DE!

- történt ebben az országban valami, mert a "joggal való visszaélés tilalma" helyett - tapasztaljuk a joggal való visszaélés totális elfogadottságát..., sőt, mint hívószó működik bármely ügyintézés alkalmával: előbb fogalmazódik meg az ország vezetőiben (és példamutatásuk miatt már a többségi társadalomban is) a jogtalan előnyök szerzése, mint hogy szó eshetne az ő belátási képességeik elvitatásáról... Hát nem gáz ez? Hát nem maguk a "vezetők" azok, akik a tiltást semmibe veszik, és a korrupció minden egyes lehetőségét magukhoz ragadják? - DE! (és megy utánuk minden Magyarországon civilizálódott - szocializálódott = nevelkedett emberszerű csökevény)

- és máris eljutottunk a csökevény szóhoz, amelyet olyan sértőnek találnak azok, akikről épp beszélek. Pedig hát teljesen egyértelmű, hogy az "együttműködés" elvének teljesületlensége... (mert ez sem bír sehogy visszatérni a hétköznapjainkba) épp abból fakad, hogy hiányzik az emberekből valami... valami, ami biztosítani tudná a Belátást és az abból fakadó príma kis Cselekvést. Nem akármilyen cselekvést...! De az adekvát, azaz megfelelő cselekvést! (pisilni a WC-be megyünk és lehetőleg félkómásan is tudjuk, hogy nem a konyhába szaladunk) - Már pedig, ha hiányzik - akkor csökött az illető, csökevényes = híján van a belátási képességének, amely maga után vonja a cselekvőképessége milyenségét is, azaz pont a hiányosság irányítja tettét (eszetlen!).

Mindenkor a fentiek játszanak közre... - és érdekes módon ma, Magyarországon semmi nem a KÖZRE JÁTSZIK, A KÖZ ÉRDEKÉRE... hanem ellenkezőleg. A polgári jog a törvény által NEM garantálja az ember számára az önrendelkezés szabadságát, személyisége kibontakozását, védelmét és ehhez tartozóan a vagyonával való szabad rendelkezést! - És kérem szépen! Ez óriási gáz!

- mondhatnám, hogy ez az a gáz, ami elterjedt az egész országunk légterében: mérgezi a levegőnket, betegíti az embereket, működésképtelenné teszi a társadalmat, feléli a tartalék ellenálló képességünket is - ÖL, BUTÍT, és NYOMORBA DÖNT!

Felhívással fordulok tehát minden EGÉSZSÉGES, belátóképes és cselekvőképességét megőrző EMBERHEZ, hogy tegyen meg mindent - a civilizált rend helyreállítása érdekében!

 

... és jó lesz megint! Ígérem! - de csak akkor, mert így nem mehet tovább!

A bejegyzés trackback címe:

https://httphatterfel.blog.hu/api/trackback/id/tr823181525

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

1.szóló · http://ide-oda.blog.hu 2011.08.26. 22:00:16

SZÉP Magyarországért
avagy
SZolidaritás az Élhető Polgári Magyarországért mozgalom

kapcsolat.magyarorszag.hu/forum/posts/preList/171613.page
süti beállítások módosítása