... van minden... van nincsen! - mondja a Kiscsillag (persze nem a csillagszületikesek egyike - de nem ám!)
Tegnap este ott kellett volna lennem, ahol "van minden" - a grúz táncosokat kellett volna bámulnom aléltan a gyönyörtől... csakhogy nálam "nincsen van" rávaló (ilyenkor sír a szám - nagy ívben lekonyulva az szélein).Már azt sem tudom, mit csináltam - a pénz miatt!
Akarom mondani, a pénz hiánya miatt...
Természetesen lemondtam az élvezetről. Lemondtam a színházbérletekről, le a vadi új ruhákról (amit nem hordott és dobott ki már előttem valaki a jó turiba), le a könyvek megvásárlásáról - helyette tolja elém a könyvtár az ő saját demagógiáját. Lemondtam már a kozmetikáról, le a strandról, le az uszodáról, a teniszről, a síelésről,az utazásokról, a nyelvtanulásról - legelőször a nyaralás fogalmát töröltem az agyamból. Lassan már nem kell semmi... nincs munka, nincs tennivaló, nincsenek tervek, nincsenek megbízatások, nincsenek elvárások, nincsenek megvalósítható ötletek, nincsenek igények, nincsenek társaságok, nincsenek programok, nincsenek kihívások, nincsenek barátok és nincs egy szál sem, amiben meg lehetne kapaszkodni, vagy amelyet érdemes volna kibogozni az egyenes út reményében.
Nincsenek utak sem, nemhogy egyenesek lennének!
Van viszont törvényhozás... hála az égnek, hogy mindjárt vége a szezonnak (inkább nem ordenáréskodom,pedig ráz tőle a röhögés, de megvédelek kedves olvasó ...) és szeptemberig talán-talán békén hagy minket az országgyűlés. Az az országgyűlés, amelynek fő feladatai közé tartozik a törvényhozás és a kormány ellenőrzése (ó, jaj!), meg az alkotmány (jujj!) és a költségvetés (au! au!) elfogadása. Hogy a köztársasági (álomfő, mert ezt akarta igazából írni és nem az álamfőt) és a miniszterelnök avagy egyéb közjogi méltóságok megválasztásáról (orbáni módon) ne is beszéljek! A nemzetközi szerződések és a nemzetközi porondon való bohózat "jóváhagyása"... ah!... no, törvénykezésnél akarok leragadni kicsikét, ahol aztán tényleg "van minden"!
Egyeseknek persze... és hogy a Földön maradjunk, azt is hozzá kell tenni, hogy van ám a mindennek ára is. No, ezt az árat tetszünk mi fizetni, hogy őnekik lehessen MINDEN, nekünk meg maradjon A NINCSEN.
Pedig milyen egyszerű lehetett volna, ha a törvénykezés során nem bohózatokkal rémisztgetnek bennünket, hanem előveszik a józan eszüket.
Ha lett volna nekik olyan - de persze nincsen. Nekik az - NINCSEN! Eltelt tehát másfél év, és nem született meg ezen törvények szükségességének indoklása sem (a pénz miatt):
- Bérmaximum! - az igazságosság jegyében, és az ország nyomorult állapotára tekintettel, az egy főre jutó átlagkereset (köbö 230 ezerre emlékszem) felénél kevesebb munkabért egyetlen dolgozó sem kaphat! Maximális összegét pedig ennek az átlagnak a duplájában határozzuk meg, azaz SENKI NEM KAPHAT havi 460000Ft- bruttónál többet/ hó. - ebbe a SENKI kategóriába beletartozik Lázár JÁnos frakcióvezető, Szijjártó Péter szószátyár, Pintér Sándor miniszter, de még Habis László kitüntetett polgármester is! És idetartoznak a költségvetésből élő intézmények vezetői, a köz-, és lakájmédia minden szervezetének irányítója és főszerkesztője, valamint állami vállalatok akármelyik holdingjának és kisebb egységeinek mindenféle menedzsment izéje... de még a sportági szakszövetségek himbilimbijei is. Tehát, aki bármilyen formában is igényt tart az adózóktól beszedett lovettára... az kérem szépen, mostantól SPÓROL AZ ÁLLAMNAK - az kiadási oldalán! Yes!
- 1 seggel - 1 lovat lehet megülni! - az igazságosság jegyében, és az ország nyomorult állapotára való hivatkozással, valamint az elképesztő méreteket öltött munkanélküliség felszámolására irányuló akaratunkból kifolyólag; a magyar köztársaság minden polgárának biztosít munkahelyet! Egyet! - SENKI (Lázár János sem!) nem állhat egynél több munkaviszonyban! - vagyis, aki más ember elől, egymaga elbitorolja fizető állások tömegét, úgy mint másod és harmadállás, megbízások, tanácsadói és díszpinty meg ilyenféle simisumik következtében "bérezéshez" jut, miközben szarik érte munkát teljesíteni, mert a nap 24 óráját senki nem tudja megnyújtani, de kidolgozni sem érdemben.... az törvénysértő módon járt el eddig. A törvény életbelépésével egyidejűleg köteles megszabadulni akármelyik többitől, de csak egy - egyetlen egy fizető állása lehet. Választhat - melyikből akar megélni? Az így felszabaduló helyekre kizárólag munka és tisztességes bérezés nélkül tengődő polgártársaink jelentkezhetnek!
- Vagy aktív - vagy passzív! - Aktív (munkaképes) polgárnak az számít, aki a társadalom számára is hasznos tevékenységet lát el - tisztességes bérezés fejében MUNKÁT VÉGEZ. Passzív - és emiatt ELLÁTANDÓNAK minősített - polgárok: a gyerekek, a tanulók, a nyuggerek és a fogyatékosok azon része, akik képtelenek bármilyen munka ellátására is (elmebetegek, alkoholisták, drogosok, bénák és éppen betegséggel küzdők). Fentiekből adódóan, a passzívak ellátását az aktívak vállalják magukra: A háztartások bevételéből a szülő köteles gondoskodni a gyermek és tanuló korú családtagjairól - slussz passz! nincs állami felelősségvállalás a hülyeszülőhülyegyerekének elkényeztetéséért: a család az magánügy! A nyugger nem vállalhat munkát SEHOL SEMMILYENT SOHA! - önállóan választja meg, hogy mikor fáradt el ennyire... amikor azonban elpunnyadt, onnantól kezdve az aktívaktól vont járulékot osztja fel az állam az aktuálisan punnyadtak, betegek és munkát végezni képtelenek számára - létszámára lebontva és havonta - azt az összeget, amit az összes többi aktív polgárra járulék formájában kiróttak. ( ez volna az egyetlen járulék forma, ami levonásra kerül a bruttó bérekből)
- Állami feladatok! - a kormány és az országgyűlés legfontosabb feladata az ország életének szervezése - az állampolgárainak legnagyobb megelégedésére! Biztosítja az ingyenes oktatást (a passzív fiatalok számára), az egészségügyi ellátást (a passzívak számára), és a munkát végezni nem tudó nyuggerek javadalmazását lebonyolítja. Valamint gondoskodik az állami bevételek államkasszába történő rendszeres és biztonságos és a legrövidebb úton való beáramlásáról, hogy azok minél előbb a rendeltetési helyükre áramolhassanak (oktatásra, egészségbiztosításra, nyugellátásra és egyéb gazdasági célú felhasználásra).
- Állami bevételi források: - SZJA és mindenféle jövedelmet terhelő adó megszüntetve! (kivéve azt a bizonyos egyetemleges járulékot). Maradnak az áfabevételek, az áruszállítást és környezetszennyező tevékenységet büntető miafenék, és....! azok az állami szférában működtetett termelő üzemek, amelyek hatalmas profitjai nem egyes rablásra szakosodott vállalkozók (CSányi, Gyurcsány, és a többi nagyon-nagyon leggazdagabb magyar első 50-100 milliárdos) zsebébe vándorol, mint eddig, hanem ... bele az eladósított állambá' bukszájába!
No, ezt az ötöt kellett volna csak kidolgozni, amúgy szakmai hozzáértők körében és jó szándékból kifolyólagosan - a nemzet felemelésének érdekében - a pénz miatt! Mert a civilizált világunkban mindig arról szól a fáma, hogy van-e az embernek csereeszköze, hogy életben tudjon maradni. Amennyiben csak a NINCSEN VAN - na, úgy lehetetlen! Tetszenek ezt érteni - mocskosul mohó politikusainknak, és az őket istenítő isten barmainak?
