Rohan az idő... egy évvel ezelőtt még azon keseregtem, hogy a Szeged és Veszprém kupadöntőn volt olyan 20 perc, amikor összesen 4 magyar játékos leledzett a pályán.

Az idén egész máson keseregtem... de lássuk előbb az örvendetes híreket: a Veszprém 20. alkalommal nyert. Még van örvendeni valóm, mert láttam egy másod osztályú olyan Vácot, akik után megnyalhattam mind a 10 ujjacskámat - erre mondom azt, hogy hurrá! Hurrá hogy ilyen játékosok vannak a magyar másodosztályban, ilyen edzővel... és ilyen beharangozóval:

" Zsiga Gyula, a Vác trénere elmondta: tisztában vannak vele, hogy reális esélyünk nincsen, ugyanakkor a négyes döntőben szeretnének olyan játékot bemutatni, amellyel kivívják a közönség elismerését." - adta hírül Sport Géza (röviden és tömören) - a Vác pedig teljesítette küldetését, ahogyan a szurkolói is topon voltak. Nem úgy a Pler, amelyik olyan csapat, amilyen szinte nincs is... " Adorján Gábor, a PLER edzője elmondta: természetesen örülnek a sorsolásnak, és egyértelműen döntőbe jutást vár csapatától. Az MK ezüstérmese a következő idényben a KEK-ben indulhat."

És innentől jön a háttér: mert Adorján ugyan nyilatkozgat, de hogy semmit nem tett annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a döntőbe jutás, azt bizonyította - nem ezen a két napon csupán. A helyzet az, hogy rendezésre van pénze a XVIII kernek, de hogy a játékosoknak legalább melegítőre fussa... arra nincs nekik. Ahogy a VIP mezőny is tud 4 milláért helyszínt vásárolni, és kizárólag dupla meccsekre belépőt adni nem kevés pénzért cserébe, úgy magát a játékost már nem szívesen fizeti ki: dolgozzon csak ingyért... hiszen elég új melegítőt venni a két trénerre - a játékos meg szakadjon meg! Szakadjon meg az edzésen - no nem a terheléstől ... attól ugyanis nem lehet a Plerben, mert napi egy edzést tud tartani a tanár úr, még ha NB-I es a csapat akkor is - legfeljebb a seggén veszi a játékos a levegőt, ha eljut egy két napos kupáig valami szerencse folytán.

"A papírforma biztos veszprémi sikert ígér a hétvégi férfi kézilabda Magyar Kupa négyesdöntőjén a Pestszentimrei Sportkastélyban." - No, ebben nem is volt hiba! A gáz abban van, hogy ez a sportkastély hétköznapokon úszik a retekben... a pleres játékosok meg szívják... a port - felkészülés gyanánt, és a fogukat az edzések miatt, amik egy általános iskolás csapatnak talán elegendő lenne. Csakhogy ez a Pler, ez egy fővári csapat (egyik a kettő közül) - nem két millió lakosból válogatva, hanem csak úgy... és itt jön a képbe az edző, és azok, akik ezt így - rendben lévőnek találják. Csak mert a másodosztályú Vác képes volt csapatot alkotni, közönséggel, szurkolókkal, a Pler meg nem képes ilyesmire. A Pler az csak úgy van... él abból, amit a szerencsétlen játékosai önmagukból kisajtolva - letesznek az asztalra, hogy aztán azt lesöpörje az edző: Adorján Gábor.

Ha volna az edzőknek citrom-díja... akkor ő kettőt zsebelne be egyszerre. 1. Mert ilyen felkészületlen embert én még nem láttam a pálya szélén (és soha többé nem is akarok látni), 2. Mert pedagógus létére a saját játékosait alázza szana és szét - nyilván pénzért teszi, mert mi másért tehetné egyáltalán meg, hogy ez nem tűnik fel senkinek az egyesületben... (?)

A másik veszett nagy csalódásom, hogy visszakanyarodjak az elejére, az Mocsai Lajos - a nemzet edzője (annak lett kikiáltva ugyanis). Vele nem  pedagógiai szempontból nem tudok egyetérteni, hanem a nagy büdös fidesznemzeti imázst nem bírtam felfedezni...

Mert szép - szép dolog az állandó készültségben levés, és bizonyítás... de hogy egyetlen egyszer, mondjuk a 20 győzelem előtt ... egy Adorján vezette (nem felkészített) csapattal szemben, ne tudta volna csupán a magyar játékosait pályára küldeni...?!

Hát pedig mekkora gesztus lett volna Orbán Viktor felé... akinek miden szavát leste és hallgatta az évértékelő helyett bemutatott előadásán!

De nem! A Magyar Kupa - továbbra is csak egy nagy hazugság a média tálalásában a VIP mezőny önnön éltetésére, amely mellett kizárólag a játékosok kerülnek olyan helyzetbe, ami már nagyon messze áll a sport valódi tartalmától. Ez az orbáni sportszervezés csak ront az amúgy sem rózsás helyzetén azoknak a fiatal sportolóknak, akik eleddig az életükből áldoztak a kézilabda szeretete és benne való kiválóságuk miatt... amiből Sport Géza beharangozójánál többre nemigen futja magának a szövetségnek, ami egy rakás szar.

Összességében - itt az idő, hogy tudomásul vegye minden pénzember, aki a sportolók nyakán élősködik, hogy nem ők szarják a heteseket... nem ők szakadnak szét a pályán... és nem őket illeti a dicsőség sem, hanem a sportolók azok, akik mindezt munkaként végzik a profi sportban - illene őket megtisztelni szakértelemmel (Adorján mondjon le!), odafigyeléssel, és illene a szerződéseket az egyesület részéről is kötelezőnek tekinteni! Illene! Nagyon nagyon ildomos volna... végre valahára találni olyan embereket, akik a játékosok védelmében lépnek fel, nem pedig a kizsigerelésükben (netán megalázásában - Adorján mondjon le!) jeleskednek.

A kérdés az volt, hogy nem nemzeti a Magyar Kupa? - hát már régen nem az... egyrészről, másrészről viszont nagyon is magyarosan sikeredik ebben a nemzeti nemzetrontásban, ami Magyarországon folyik... hogy a tüntetések hetéről most ne is tegyek említést!

Magyar sportolók, meneküljetek külföldre, amíg van rá módotok, mert a haza - kinyír Titeket is!