Az idén először, nem kívántunk egymásnak boldog új esztendőt, hanem csak olyat, ami kevésbé lesz teli szorongással, mint a korábbiak. De nem jött be - ez a kormány mindig ad okot az aggódásra. Unalomra nem, de megoldásokra szintén nem. Ez a kormány - ahogyan ma olvastam - maradék hitünket, kevéske eredményeinket, és jobbító szándékainkat is letöri. Ez a nemzeti rombolás kormánya. Jobb ez, mint amit én mondtam, hogy kontárkormány - legyen mától NRK!

ÉS hozzáteszem, hogy a nemzeti erőforrások szapulásának kormánya is. Szapulja mindazt, amit az ország népe eleddig létrehozott. Nem a korábbi kormánypárt ellen viseli egyoldalú háborúját - mint hiszi, hanem az ország népe ellen, a kisemberek ellen.  Mindazok megtöréséért vív csatát, akik nélkül még csak létre sem jöhetett volna a hatalma, amivel kizárólag visszaélni képes.

Saját választóin áll bosszút, amennyiben bárkinek is jobbító szándéka támadna, amire a kormány maga nem képes. Nem képes, mert minden egyes saját szándéka rombolásra születik; ellenkezésre, eltaposásra, megfélemlítésre, kikényszerítésre - harcra, háborúra és csatára. Ez a kormány egy dologra nem képes - együttműködésre. Pedig az kell, ha... ha?

Ha építésre, valaminek a létrehozására, értékteremtésre és programok kidolgozására, valaminek a fejlesztésére jelentkezett volna, mint vezető... akkor nem így működne a fidesz. Mert erről van szó - a fideszről, amelynek fundamentumát 2009-ben megalkotta Orbán Viktor. Másról sem szól e fundamentum, mint arról, hogyan fogja  a csatát megvívni, ha kormányhatalmat kaparint a kezébe. És úgy is tesz - amint abban megígérte. Hogy közben aljas módszereket kell igénybevennie, az soha nem zavarta őket... így hatalmon pláne nem izgatja a kormányt, mit is mond az ország népe. Az ország népe hiába is ágál, Orbán úgy törtet előre a saját kizárólagos útján, hogy az már végképp megkérdőjelezhetővé teszi: képes-e egyáltalán érzékelni, hogy mit tesz?

Orbán csak egy ember, és lehetséges, hogy elvakultsága már  gondolkodásra sem teszi alkalmassá... de azért nem ő alkotja egyedül ezt a szövetséget. Tehát mások is vannak ott a közelben, akik az orbáni terrort helyeslendőnek tartják, és bőszen támogatják is őt. Tehát Orbán felelőssége máris megoszlik. Ugyanolyan felelősséggel rombolja az egész országot Meggyes Tamás Esztergomban, mint Kósa Lali Debrecenben és a fideszes párttitkárok bárhol, ahol övék az ország sorsának irányítása. Egyformán felelős a NRK minden tisztviselője, államtitkára és a legkisebb iskola igazgatója, a legnagyobb újság főszerkesztője is, mind azok, akik beállnak a nemzet rombolóinak sorába akár itt a blog.hu vagy a nol.hu kommentelői közé, és lekicsinylik más emberek azon igyekezetét, hogy ellenálljanak -bármi módon is - a sorsuk rosszabbításának.

Olyan ez, mintha arra kérnének bennünket, hogy önként és dalolva mondjunk le minden jogunkról, ami emberi mivoltunkat bizonyítja, amitől embernek érezhetnénk magunkat...

Én ezt nem is értem! Miféle hatás az, ami felhatalmazza ezeket a fideszlényeket arra, hogy mindenki mást megtörjenek, eltapossanak, kiiktassanak, leszóljanak, leminősítsenek, rabszolgává silányítsanak? Vagy miféle törekvés ez? - beteges? - netán zsigeri?

Mi az a kényszer, amitől erre az útra léptek? Mi vezeti őket a tisztességesen élni akaró emberek ellenében? Mi az, amit nem tudnak elviselni bennük, tőlük? Mi az, ami felhatalmazza őket ocsmány mentalitásuk önkontroll nélküli kiélésére cselekedeteikben; szóban és írásban - tettben? Miféle vandál agymosást engednek meg a fejszerkezetükön végrehajtani, hogy közben egy pillanatig nem kételkednek vélt igazukban?

Iszonyat kérdések ezek, és iszonyatos válaszok is lehetnek rá.

Sokáig azt hittem, hogy csak a leggyengébb, legelesettebb embereket lehet ilyesmire rábírni (hogy ne legyenek kétségeik), de amikor azt kell látnom, hogy a megtorlás és pusztítás élvezetet jelent magasan kvalifikált (legalábbis annak mondott) szakembereknek is, akkor ... akkor nem aggódom, hanem egyenesen megrettenek. Megrettenek attól, hogy ha saját berkeken belül a tiszteletlenség és a másiknak ártani akarás a legfőbb célja a nemzeti rombolás kormányának tagjai között is, akkor mi lehet az utasításuk az általuk kihasznált csicskáik felé (lsd.szentpeter nick)? Hogy magáról a szándékról - az igazi szándékról ne is beszéljek, amit részünkre kifundáltak.

"Az állam nemcsak elismerni köteles a munkához való jogot, hanem megfelelő feltételek megteremtésével köteles elősegíteni az érvényesülését. Ez a gyakorlatban olyan aktív magatartást, olyan cselekvési kötelezettséget jelent az állam számára, amely előmozdítja a széles körű foglalkoztatás megvalósítását. Az állami kötelezettség megvalósulhat munkahelyteremtő gazdaság-, foglalkoztatás-, oktatáspolitika kialakításával, átképzésekkel, megfelelő jogalkotási tevékenység folytatásával, minkahelyteremtő beruházásokkal, illetve más egyéb módokon."

- de semmiképp a munkavállaló emberi méltóságának megfosztásával!

"Utalnék arra is, hogy a minél szélesebb körű foglalkoztatás és annak biztosítása, hogy a munkavégzés által szerzett jövedelemből a munkavállalók biztosíthassák jövedelmüket, azonban nemcsak általános társadalmi igény, hanem törvényben, nemzetközi jogszabályban vállalt kötelezettség is."

Így tehát törvény ellen cselekszik a NRK, amikor villámgyors törvénykezés révén figyelmen kívül hagyja az alkotmány alap-, és a nemzetközi jogszabályait. Illetve a kötelezettségei helyett olyasmikkel törődik, amelyek nem a nemzet érdekeit, hanem a fidesz fundamentumait elégítik ki.

Végül van itt egy üzenet azoknak, akik indoklás nélkül szeretnek felmondani a munkából megélni szándékozóknak (mégha fidesz-felhatalmazással is): a szociális törvény által megvalósítandó cél a motiváció (nem a leszólás), nem pedig a szankció: nem a segélyért kell dolgozni, hanem a segély helyett!