Az év arca
2010. december 31. írta: térfél

Az év arca

Ki is lehetne más 2010. év arca, mint az, akit a legtöbbször láttunk! - és most mindenki gondolja ki, kit is láthatott idén a legeslegtöbbször...?

No, csak azért izgalmas a kérdés, mert a kifejezés mindig az érzelemmel van kapcsolatban - a kifejezés gyönge vagy hamis, ha az érzelemre nézve bizonytalanságban hagy bennünket - mondja Diderot, én pedig nem szeretném bizonytalanságban elhagyni ezt az óévet. Tudni akarom, mit (kit?) is érezhettem nagy általánosságban e 365 napban.

Mivel erősen azt gondolom, hogy villámgyors felvilágosodásra van szükségünk, ezért tájékozódom előszeretettel a korábbi korok társadalmaiban - legalábbis igyekszem összeszedni némi világosságot, amelyek segíthetnek eligazodni a mai sötétségben. S mivel irigy nem vagyok, mindig szívesen osztom meg élményeimet az idetévedő olvasóval is. Így hát jön még Didero az én utcámba :) :

"Ha a lélek vagy a természet a jóság, igazság, szabadság kifejezését adta valakinek, ezt nyomban megérezzük" - az arcára van írva... és valóban. Ezzel magyarázom magamnak, hogy miért én vagyok az első, akit kiszúr magának a kéregető és a nem kéregető koldus is, valamint magyarázza azt is számomra, hogy miért szoktak az előadók is nekem beszélni. (olyan érdeklődően tudok nézni :) - amúgy pedig szerény vagyok, mint egy ibolya)

"Az arc ajánlólevél, mely közérthető nyelven van írva. MInden életállapotnak megvan a maga sajátos jellege és kifejezése." - és tényleg! Le lehet olvasni az arcról fél életet is akár, de hogy a pillanatnyi lelkiállapotot remekül kifejezi - ezt állítom. Így aztán én mindig belenézek az emberek arcába és próbálok olvasni belőle... a legtöbbször lehet is.

"MInden társadalomnak megvan a maga kormánya, és minden kormánynak valódi és föltételezett uralkodó tulajdonsága, amely annak lelke, támasza és mozgatója."

... és amit az arcokról le is lehet olvasni.

Tudom, a kép elkeserítő, de hát ez van...

Olybá tűnik ezt szeretjük, ezt akartuk és ettől nem vagyunk képesek megszabadulni.

Pedig Diderot erre is tud egy jó kis tanácsot:

"Ha elveszted érzékedet az iránt, hogy mi a különbség az ember közt, ha társaságban jelentkezik, és ha érdek hajtja cselekvésre, ha egyedül van, és ha nézik..... akkor vesd ecsetedet tűzbe!"

Mivel manapság nem ecsettel kenik az arcokat vászonra, hanem kamerákkal teszik a képernyőkre... ezért gondolom, hogy a kamerát kellene jól messzire elhajítani.

(na? kire gondoltál?)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://httphatterfel.blog.hu/api/trackback/id/tr452550726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása