Sejtettem én már régen... nem belátni bizonyos dolgokat többféle okból lehetséges:

- mert nem is akarom,

- mert nem tudom,

- vagy mert nem értem, miért kellene belátnom, ha tudom is, amit tudok... no ilyenkor hazudok, vagy csak játszom a másik idegeivel, mint a fidesz az országéval.

"Nem látom be, hogy a sajtószabadság elidegeníthetetlen része lenne az, amikor mozsárágyú nagyságú teleobjektívvel fotózzák a parlamenti képviselők asztalait" - mondta Kövér László a múlt héten.

1. kíváncsi fajta az újságíró
2. az a dolga, hogy tudósítson
3. van neki technikája hozzá, hogy közel hozza, ami távolodni látszik a zűrben
4. miért is ne lenne elidegeníthetetlen része? - főleg, ha oly titkolózós stílusban dolgozik- mindannyiunk atyaúristene - a kormány.

Szóval, nem kell pampogni ilyen marhaságokon Kövérke - gondolkozni kéne inkább!

...mellesleg ez is a mozsárágyúnak köszönhetően tárul a polgár szeme elé, amint ülés közben a parlamenter keményen dolgozik az ő kis laptopján... de mindenképpen nem azzal törődik, amiért azt a hatalmas fizetést felveszi.

Ad egy: ha a gyerek a tanórán nem figyel - újságot olvas, mobilozik, játszik, eszik, vagy csak beszélget, máris figyelmezteti őt a tanára, hogy a feladatával töltse az idejét, ha már egyszer bent van az iskolában.

Ad kettő: ha tetszettek volna valamit is tanulni az egyetemi évek alatt - mondjuk a politikai körökbe mászkáláson kívül, akkor illene tudni, hogy az országgyűlés nem egy titkosított játék színhelye, ahol a benne lévők  azt is csinálnak, amit éppen akarnak, hanem egy olyan hely, ahol az ország egészét érintő sorskérdések dőlnek el. Jobb esetben a képviselők aktív közreműködésével és jó indulatától, akaratától, szakmai hozzáértésétől vezérelve. Mondom jó esetben. Most nem ez van. Most a legrosszabb eseteket tetszenek prezentálni épp - értékelése pedig az elégtelennél is kevesebb, mert egyenesen ártalmas az ország gazdaságára nézvést. (sok minusz)

Ad három:segítek inkább! Azt tessék megérteni, belátni - sokkal inkább, mint a mozsárágyúzáson filozofáljon Kövérkém, hogy ha adva van egy költségvetés, amelyben a bevételeimet meghaladja a kiadásaimnak az összege, akkor ott hiány van (volt) és lesz is - egészen addig, amíg nem változtatok valamin. Itt jön drága, a segítségem:

• mert van abban a költségvetésben bevétel dögivel, csak épp nem kérte el a dúsgazdagtól adó formájában (azt mondta neki, hogy - nem kell tőled szívi, szívatom inkább azt, akinek nincs is jövedelme). Tehát maga egy nagy hülye a háztartáshoz - egyszer!
• Ha képes volna belátásra, képes volna tervezésre és jövőbe látásra is - tehát nem rabolta volna el mások megtakarításait a semmi fejében!
• Harmadszor: még mindig tehetne valamit a cél érdekében - elég volna a kiadási oldalon csökkentést eszközölni: úgy mint azok bérét nem kiadni, akik már így is túl sok terhébe kerültek ugyanezen országháztartásnak: -havi 500 ezer froncsi és nem több kisfiam! ennyi jut, amíg állam bácsi belegebed a hiteleibe! plusz drágáim, lemondtok a minden egyéb juttatásaitokról is! - úgy éljetek mostantól, mint akinek szarban van a hazája, a költségeit pedig kutyául vissza kell fognia. (kezdjétek magatokon)
• Lemondunk a nagyberuházásokról, a gigaprojektekről, kihajigáljuk a drága külföldi építészeket, és rendelünk a jó kis éhező hazaitól - mert ezzel kettő legyeket is ütünk egy csapásra...
• ... no és így tovább, de ne én gondolkozzam ezeken - az anyátok kutya úristenit nektek! Ne fényképezőgépeken akadjál ki hülye Kövér, hanem a bagázs viselkedésén, és a szakmai hiányosságaitokon, aminek következtében mi választók szétrohadni készülünk éppen. Azon boruljál ki, hogy miféle pökhendi hozzáállással viszonyul a banda az egész nemzet agonizálásához. És azon verd el inkább a palávert, aki ezt az elmebeteg ötletelést felétek bevezette.
• Csinálj valamit Kövér László - de ne az újságírót baszogasd, hanem a főnöködet kezeltesd, mert... mert hát... sajnos... nála teljességgel hiányzik a belátás képessége. (no de, hogy mindannyiótoknál? - ez azért több a soknál, ugye?)