" (görögül: osztrakiszmosz) a népszavazás agyagcserépdarabokkal történő ókori formája. A legalább 6000 polgár részvételével megtartott népgyűlésen cserépszavazással határoztak valamely államra veszélyesnek tartott vagy túl nagy befolyást és hatalmat szerzett személy 10 évre történő száműzetésről, anélkül, hogy a száműzött vagyonát és politikai jogait elveszítette volna. A cserépszavazás intézményét az ókori Athénban Kleiszthenész Kr.e. 508-507-ben hozta létre, az utolsó ismert cserépszavazás Kr.e. 417-ben tartották."

Hí de régen volt! Mai formáját épp az imént testesítette meg egy halovány hangosbemondós foszlány - ami valljuk be, szart sem ér. Hiába megy 30-cal a fellobogózott autó - amit mondani akar, abból egy fél mondata jut el a fülemhez, az agyamhoz pedig csak annyi, hogy valószínűleg a jobbik kampányol ekként....

Ám a helyzet tarthatatlan! Amit az új kormány művel az semmivel sem másabb, mint amit a régi - és nagyon helyesen - leváltottak műveltek. Kérem szépen! Ugyanannyi disznó ül a parlament székeiben, mint korábban és nekünk ugyanannyit kell hízlalnunk, mint eddig, csak a disznó fajtája lett más - étvágyuk azonban a régi. A falás és röfögés technikája, ha lehet még undorítóbb lett, mint azt valaha gondolni is merészeltük volna.

Ezért aztán erősen töröm a buksi fejem, miként is lehetne végérvényesen megszabadulni ezektől a kártékony állatoktól? Értsd: a politikusoktól. Tevékenységükkel szemben való ellenállásomat miként is mutathatnám ki? Én egyedül... meg azok a többiek, akik hasonlóan vélekednek sorsunk megnyomorítóiról. Sorolhatnám a kártételeiket napestig, de mindenki más is - és nem érne semmit...

...hacsak?

1. oda nem hordanánk a disznóólhoz a moslékot - pár fél milliónyi adag már egészen jól mutatna a Parlament lépcsőjén...

2. felírhatnánk egy-egy cserépre azoknak a neveit, akik eddigi politikai munkájuk során elégedetlenséget váltottak ki belőlünk (én vinnék vagy 25-öt: Magyar Bálint, Pokorni, Hiller, Szőcs, Habis, Deutch, Schmitt, Szijjártó, Orbán, Pintér, Nagy, Novák, és a többi Horn Gábor,  Gyurcsány Ferenc és így tovább... nevek felírásával) - elég volna csak azokét, akiknek ismerjük a pofáját és névvel is azonosítani tudjuk őket, meg a csőddel.

3. törvényi javaslatainkat felírhatnánk egy-egy szalagra, amit felkötnénk az illetékes minisztériumok koszorújára, amelyet kötelesek lennének egyenként, hangosan felolvasni a munkakezdés előtt az összes dolgozónak - addig nem mehetnek be az irodába.

4. kavicsokat vihetnénk a havi béreink felíratozásával a munkaadóink irodájába, amelyeket  fejben kellene összeadnia a gazdasági vezetőnek, és a helyes eredmény eléréséig nem mozdulhatna munkahelyéről - havonta egyszer.

5. okt. 3-án a szavazóhelyiségek előtt - tombola tömb segítségével lehetne összeszámolni, hányan nem tudnak voksolni a jelöltek egyikére sem... - az én szelvényemre kapnék egy pecsétet, hogy ott voltam, a tömbben maradóra pedig adnám az aláírásomat, hogy bizony nem tudtam választani.

6. összegyűjthetnénk a postaládába dobott kampányanyagokat és azt bedobhatnánk az illetékes pártközpontok udvarára, vagy ajtajába-ablakába akár.

7. elrabolhatnánk a képviselőket (az összeset) és akik vállalják, azok magukhoz láncolhatnák őket, és  kényszerítenék a disznaját, a saját hétköznapi létformájuk együttes megélésére.

8. be is zárhatnánk őket a parlamentbe.

9. ki is füstölhetnénk őket onnan.

10. hirtelen ennyi jutott eszembe... de várom az ennél sokkal jobb ötleteket! Hátha valaki rátalálna az üdvözítő és követésre méltó megoldásra, ha mégsem akarnánk eltartani ezeket a mocskos és bennünket szarnak néző állatokat. Én magam bármire kész vagyok - <ennél rosszabb nem lehet> jeligével. (de az *Orbán takarodj!* is jó)