Ma nem vitt rá a lélek, hogy kedvenc blogomnál kifejtsem ellenvéleményemet - amúgy, az egyetértésemet szoktam... és pedig azért menekültem el, mert nem vagyok hajlandó vegyülni azokkal, akik nem képesek felfogni a kommentelés lényegét. Nekik ajánlom a következőket a figyelmükbe:

KOMMENTÁL - 1. magyaráz, értelmez, fejteget 2. valamilyen műhöz kommentárt, magyarázó jegyzeteket készít

KOMMENTÁR - 1. szövegmagyarázat; magyarázó jegyzet 2. magyarázó, kiegészítő vagy bíráló megjegyzés 3. átvitt értelemben: rosszmájú megjegyzés

No! Nekem ez legutolsó - átvitt - értelmezéssel van bajom. Mert ezt nagyon átvették egyes egyedek... mondhatnám, teljességgel csakis ez motiválja őket, amikor képesek a témát teljesen figyelmen kívül hagyni és kizárólagosan az író személyére vagy a témában megemlített valaki, valakik minősítésére szorítkoznak. Annyira örvendtem az imént, hogy másnak is nyomja a bögyét, és a nol.hu-n talált írás részletét is idetehetem - okulásul:

"Dalos szerint a mai uralkodó politikanyelvet sajátos obszcenitás, politika alatti szókincs jellemzi. Sokat változtatott a politikai szóhasználaton az internetes nyelv átvétele annak közvetlen durvaságaival és sokszor szellemes szóalkotásaival együtt. Az elmúlt bő évtized alatt a bulvársajtó és módszerei uralkodó szerepre jutottak a közéletben. (Ha valaki elolvassa például a legutóbbi ellenzéki korszakban született Fidesz-nyilatkozatokat, szóvivői szellemességeket, kénytelen felismerni, hogy ezek közeli rokonságban vannak a szélsőjobb kommentelők megnyilvánulásaival.

Nem az érv, hanem a szóval való megsemmisítés, a jelzővel történő karaktergyilkosság a fő tartalmi és stilisztikai eszközük. )

A kereskedelmi tömegmédia erősen befolyásolja a politikai tevékenységet is. Az intellektualizmus, gondolkodás és az ezzel kapcsolatos tematika és szókincs eltűnt a nagy nyilvánosságból. Ezért is vált alkalmatlanná mostanra az 1993-as Szócséplő. Alakulóban a rezsim hivatalos stílusa, a Fidesz-világ újmagyarja. A vezérelvű kormányzáshoz a vezérelvet gyakorló korok szóhasználata illik."

- szerintem is, csak én nem vagyok ilyen elnéző. Mélységesen felháborít ugyanis az a fajta szemlélet, hogy ez így természetes; letrollozzuk őket (azt hiszem ezekre mondják), és átsiklunk felette, sőt! mintegy megengedjük, tán még biztatjuk is őket, hogy csak rajta! - adjatok neki!, azaz annak a valakinek, aki mert valamiről hírt adni, vagy a gondolatai szerint informálni az olvasót egy témáról. Én meg csodálkozom, hogy nem találok tudományos igénnyel született tudósításokat akár a felfedezések világából, akár a közélet történéseit figyelve, akár a sport vagy a kultúra területéről... a neten és az emberek agyában? (vannak azért, de kevesen)

Miért?

Hát ezért... ha egy csokorba gyűjtik a mindenféle területről és mindenféle alakoktól való írásokat (mandiner és testvérkéi) és annak egyetlen oka van, hogy  a témától függetlenül fikázhatóak legyenek... ? Hát ennek semmi értelme!

Amúgy pedig óriási lehetőség ezek olvasása annak, aki le szeretné mérni az ország netes közönségének mentalitását. Komment pszichológiára gondolok, bár inkább pszichiáteri segítségre lenne szükség sokak esetében - és nem a kibontakozásuk zökkenőmentessé tételére. 

Mai felfedezésem néhány témában a következő: a trollok ki nem állhatják a homokosokat és azokat, akik heterók. A lopás tényét elismerik, a büntetést pedig aljasságnak tartják, a rendőrök munkáját semmibe veszik és a cigányokat likvidálni szeretnék, a köztörvényeseket pedig a parlamentbe küldenék. A trollok minden bajaik okozójának  a soha nem létező kommunizmust kiáltják ki... bolsiznak és libsiznek egyszerre, bár magát a szó jelentését nem igen ismerik. Nem ismerik el a véleményszabadságot sem, és az értelmező olvasást nem gyakorolták soha, mert nem engedték őket a könyvek közelébe. Tiltó korlátozást gyakorolhattak felettük a történelemmel való foglalkozás területén, de remek kiképzést kaptak az informatika órákon, és a szerepjátékok során. Életükben nem dolgoztak meg semmiért és minden az ölükbe pottyant készen, de rengeteget italoznak, ám a szegény embertől sajnálják a parabolaantennát is. Viszont kívülről fújják a celebek fellelhető helyeit, és a legújabb trend szerint okádnak a zenei és gasztro fesztiválokon, amire hitel felvétele nélkül tudnak áldozni. Nem úgy, mint azok a lúzerek, akik nem perfektek a devizapiacon és tőzsdézni sem szoktak. A hajlékonyak pedig direkt annak akartak lenni - szerintük, és nem elvesztették az állásukat, házukat, családjukat, hanem - megérdemelték...

Szerintem meg... rohadtul örülök, hogy nálam még nem jártak ilyenek és baromira tudom értékelni azokat, akiknek színvonala szintén nem ezen trollokéval egyezik meg. Hogy a politikusaink nagy többsége miért érzi szükségét ezen figurák tömegeit magához édesgetni? - na, azt nem tudom.

(ó jaj! - de kéne a szemléletváltás! ...a trolloké és kiképzőiké)