A szlogen szó jelentése magyarul: jelmondat. A reklám-szakirodalom szerint: „A szlogen szó a kelta nyelvből eredeztethető, jelentése: »pusztába kiáltott szó.«”

Szlogeneket, jelszavakat használnak különböző csoportok, érdekszférák arra, hogy hosszú magyarázkodások helyett, vagy mellett, egy-egy találó mondattal mintegy azonnali hatást érjenek el, egy pillanat alatt meggyőzővé váljanak, az emberek lehetőleg kívánságaik szerint cselekedjenek, kövessék őket, higgyenek nekik, vásároljanak, álljanak melléjük.

A szlogen formailag hasonlíthat a közmondásokra, a szentenciákra, a kinyilatkoztatásokra, a cáfolhatatlannak tűnő bölcsességekre.

A "reklám-szakirodalommal" egyetértek :) - amit művelnek, az valóban pusztába kiáltott szó és kidobott pénz, az emberek felnőttek - többé már nem hülyék! (mellesleg a legfőbb és legértelmesebb spórolási lehetőség a reklámok azonnali kiirtásában van)

Az utóbbi idők legkiválóbbika - hosszú magyarázatok helyett - az Együtt 2014. Emblémája is tiszta, sallangoktól mentes, hívó szónak tökéletes, a helyzethez illő. A kérdés csak az, hogy kik lesznek együtt 2014-ben?

Válaszom is van: mindazok, akik képesek a törtek összeadására;

1. a pártok tagságát alkotó (mintegy 100 ezer fő) a magyar lakosság 1/100 része közül azok, akik el tudnak tekinteni a pártérdekek előtérbe helyezésétől, és önmaguk kiváltságairól lemondva a köz érdekéért tudnak küzdeni
2. a magyar lakosság (mintegy 9,99 millió fő) 99/100 része közül azok, akik szavazókorúak és elég érettek arra, hogy egocentrikus világképük helyett folyamatban és közösségi szempontok szerint képesek látni a világot, az ország sorsát, és ennek megfelelő gondolkodási folyamatok után a helyes cselekvésekre is képesek
3. szűkítve az első két pontba tartozók körét, valóban kell ismerni a matematika szabályait, hogy a számos eltérő nevezőjű törtet össze is tudják adni; ők lesznek együtt 2014-re. Mindazok, akik kompromisszumra készek.

A jó szlogen mélyén pedig ott van a közös nevező is: a KORSZAKVÁLTÁS! Már csak abban kell megegyezésre jutni, hogy miért is kell erre váltani az 1/3-ot és az 1/2-et, a 3/4-et vagy a 8/10-et és 15/52-et...stb.

Akkor fogunk együtt lépni, ha pontosan tudjuk, mit értünk korszakváltáson?

• elfogadjuk-e azt, hogy jogilag minden ember egyenlő és tiszteletben tartjuk azt, hogy nem vagyunk egyformák?
• prioritás-e, hogy mások szabadságának NEM KORLÁTOZÁSÁIG tart az egyén szabadsága?
• tisztában vagyunk-e azzal, hogy erőforrásaink végesek, saját országunk területén pedig közös javaink összessége - településeinken a helyi közösség érdekeit szolgálják?
• tudjuk-e, hogy "ma van a holnap tegnapja" - azaz a jövő alakulását kizárólag a ma elvégzett tetteink határozzák meg?
• felfogjuk-e azt, hogy a siker érzése csakis hatékonyan elvégzett munka során keletkezik bennünk, és nem mások frusztrációja árán?

Ha fentieket érti és érzi (magáénak vallja) a törtrészek mindegyike, akkor van rá esély, hogy valóban korszakváltást indítsunk el. Miben? - első sorban is a szemléletmódban, ami viszont a legnehezebb. Ezért kell nagyon precízen, nagyon pontosan meghatározni a fő törekvéseket, amiben változást kell elérni. Le is kell tudni butítani, hogy teljesen hétköznapi szinten tudja azt "kívánni" a választó polgár, de többé már nem elég szlogen szintjén maradni. Ez volna az első korszakváltó lépés! Igazat mondani: NEM MEGGYŐZNI, hanem megmagyarázni! NEM KÍVÁNSÁGOK beteljesülését ígérni, hanem célokat megfogalmazni! NEM PÁRTOT FELÉPÍTENI, hanem feladatot adni, amelyben a választó is rész vesz!

Tudom, jobb lenne, ha pontosan fogalmaznék... ezért elő is vezetem, hogy milyen "közös nevező" ötleteim vannak az elveken túl, konkrétan?

1. Párt mentes SZAKMINISZTÉRIUMOK felállítása (majd a szakma tudja, hogy kiben lehet megbízni tapasztalata és tudása alapján - kizárólag szakpolitikai kérdések megválaszolásával történő irányítás)
2. Decentralizált HELYI IRÁNYÍTÁS - azaz szervezési feladatok elvégzése, amely a helyi sajátosságokat jól ismerve a helyi érdekek beillesztését vállalja magára az országos irányvonalhoz igazítva azt, és megteremtve a helyi lehetőségek  ideális kihasználását (lehet ez tájegységekhez igazodva pl.)
3. EMBERKÖZPONTÚSÁG - a globalizmussal szemben tudomásul kell venni, hogy a társadalmi változások az egyes emberre gyakorolnak hatást, ezért nem lehet a "magyar társadalmat" feljavítani, csakis a személyre szabott lehetőségeket lehet és KELL MEGVÁLTOZTATNI (célzottan is a legrosszabb helyzet felé csúszókra kell koncentrálni, igen! Pont azon az áron, ami nem fáj a társadalom azon részének, amely mára irtózatos feleslegeket halmozott és halmoz fel olyan mértékben, ami csak rontja az emberi természetét, egyúttal gerjeszti az egyenlőtlenségeket a javukra és az egyre nagyobb többség kárára)
4. Környezetismereti szempontok előtérbe helyezése a pénz világával szemben (a legfontosabb kérdés, amiben változtatni kell szerintem). Amíg a pénzt istenítve az egyéni javak birtoklása az elsődleges szempont, addig nem várható semmiféle korszakváltás.
5. Lemondás a kiváltságokra törekvésről, közösségi szellem erősítése az individuum ajnározása helyett, kölcsönös tisztelet és mások szükségleteinek teljes figyelembe vétele.