Az utóbbi 10 év = elmútnyócév+2év DIKTATÚRA!
Tudjuk miért :) és nem ragozom, mert halálosan unom, teljesen értelmetlen és destruktív a valamikori ellenzék - ma kormányzópártiak részéről, DE UGYANEZ JELLEMZI az elmútsokév - ma ellenzékieket is mind.
Ez, az eltelt 10 (23) év - kidobott 120 / 276 hónap volt, mert előre nem jutottunk általa, de hanyatlásunk ekkor csúcsosodott ki, akarom mondani mélyült a béka valaga alá, és! össznépi szinten. Innen aztán nem lesz felállásunk! (hacsak?!)
A rombolás pedig még mindig tart, csak most már átírja a KAMUnikáció - kampánynapok/órák/percek jönnek, de nagyon! - és a kormányzat úgy igyekszik ferdíteni, mint még soha... Az egyetlen reményünk, hogy mára teljesen leégette magát a kormánypropagandát gátlástalanul harsogók hada, jelenleg éppen Bayer Zsolt nevű írta ki magát a nemzet értelmes NAGYOBBIK részéből. Mert ne felejtsük, hogy 40 ezernél nincs több fideszes, fideszre szavazók pedig már csak az erőszaknak, vagy a megvesztegetésnek engedve ikszelnének rájuk - 2010/12 már valóban a diktatúra két éve volt.
Hacsak?!
Az előző bejegyzés végén van egy mondat, ami miatt azt gondolom lehet még reményünk: "A tudás világának valamennyi résztvevője, beleértve a tudósokat, etikai felelősséggel bír."
Ha én ebben hiszek, akkor hiszek abban is, hogy van megoldás a hanyatlás megállítására is. Nézzük csak meg, hogy miben merül ki az össznépi rosszullét?!
Gyökereit általában a gyermeket szocializáló társadalmi környezet különböző szintjein: a családban, valamint a kapcsolódó társadalmi hálózatokban, a lakókörnyezetben, a gyermeket nevelő intézményrendszer sajátosságaiban, illetve bizonyos esetekben a társadalompolitikai beavatkozásokban szokás keresni. - mondják az okosok és nekik hiszek is. Mit tegyünk?
- Hallgassunk a társadalomtudósokra, azokra akik máris rendelkeznek minden tudással ahhoz, hogy a bibikre rávilágítsanak - leginkább szociológusnak hívjuk őket pórnyelven.
- Tépjük ki Hoffmannék kezéből a közoktatás rendszerét, és adjuk azt a szakemberek felügyelete alá - elsőként helyi szinteken kiválasztott igazgatók legyenek azok, akik a helyi sajátosságoknak megfelelően tudják a szükséges lépéseket megtenni, hogy értelme is legyen az iskolába járásnak tanárok és diákok részéről is.
- A lakókörnyezet, a társadalmi kapcsolatok és a család szintjei esetében egyetlen tennivaló akad, az pedig nem más, mint az élethez szükséges JÖVEDELEM biztosítása!
Jövedelem szempontjából viszont azt kell látnunk, hogy kétféle irányba haladunk: az egyik irány a gátlástalan növekedésé, a másik pedig az aljas módon való csökkentésé, azaz a MEGSZORÍTÁSOK POLITIKÁJA. Az a bizonyos jövedelmi olló 21+2 év alatt oly hatalmasra nyílt, hogy ez már önmagában is elképesztő, mégsem látom sehol, hogy erre fordítana figyelmet bármelyik szavazatokra ácsingózó párt avagy szervezet. Nem!
Adott pedig az összeg is, az átlag jövedelem 240 ezret kóstál, épp csak embert nem találok, akik tömegében ennyit kapnának kézbe (illetve nettóját). Ahol ez a 240 ezer Ft van, az pusztán az olló szárai között lóg a levegőben... a nagyon nagy sokaság bőven ez alatti jövedelmekre lett leszorítva, míg a nem is olyan kicsi kisebbségnek hatalmas összegek ütik a markát, ám a bevételeik többé nem is jelennek meg a magyar gazdaság piacain, hiszen vagy eleve az atyaúristentől szereznek be mindent, vagy csak a külföld árusainak portékáját hajlandóak fogyasztani.
A 2011. évi népszámlálás adatai szerint gyermeket eltartó háztartás van 1249 ezer (2 szülővel) és egy szülős - 561 ezer - ez azt jelenti, hogy 3 millió 59 ezer embernek kell gyermeket is gondoznia - magán kívül. Ehhez jön még a 953 ezer gyermek nélküli pár (1.906ezren) azaz összesen 4millió 965 ezer felnőtt ember óhajtaná magát eltartani.
Az adatok alapján viszont 4 milliónyian brutál alacsony összegekhez jutnak hozzá havonta, és így marad a kábé 900 ezer fő, akitől volna mit elvonni - feltételezve, hogy 65 ezren azért közelítenek az átlag 240 ezeres havi bruttóhoz.
A "hacsak" tehát pontosan itt lelhető fel, mint ami a szarból kihúzni képes az országot, hiszen eme 900 ezer embernél kell legyen fellelhető a statisztikát adó FELESLEGESEN SOK JÖVEDELEM, amit egyszerű átcsoportosítással oda lehet adni, ahol meg CSAK A HIÁNY van.
Nincs szükség további lehetetlen megszorításokra, de kegyelemkenyérre és egyszeri adományokra sem - csupán a józan belátás hiányzik ahhoz, hogy felfogja végre a burzsujkodástól megbolondult réteg azt, hogy neki nem jár az a fölösleg, amit csak mások hiányban való részesítésével kaparinthat meg, hiszen mindannyian emberek vagyunk, azonos szükségletekkel és igényekkel, vágyakkal....
Az állatokról kéne példát vegyenek! Akkor talán láthatnák, hogy az egészséges élethez és a kényelemhez, a jólléthez pont annyi kell, ami az egyensúlyt fenntartani kész. Sem több - de nem is kevesebb annál!
Végül nézzük ezt meg reality showban: 2012 legbalhésabb polgármesterének pl. havi 1, 5 millió üti a markát, mint "felnőtt jövedelemszerző" ... hány átlag felnőtt bére ez? Hat és egy negyed emberé! Legyünk vagányak, és engedjük meg ennek a polgármesternek, hogy az átlag mellé megkapja a negyedet is (60 ezer pluszt) és adjuk oda az ő feleslegét további 5 felnőttnek szép kis jövedelemként! Mindjárt nem szorul a családjuk semmi támogatásra - élnek, mint Marci Hevesen - mind a hatan!
Számoljunk nagyvonalúan és mondjuk azt, hogy az ötmillió felnőtt, háztartást fenntartani akaróból 4 milliónak azért nem sikerül mindez, mert az 1/5-ük - gátlástalan méretekben gondolja az ő háztartását alakítani: palotákban, autókban, medencékben, szaunában és saját sífelvonóban érzi csak jól magát... és azt kéri a többi négy millától, hogy ők viszont elégedjenek meg: ágybérlettel, albérlettel, szoba-konyhával komfort nélkül, meleg víz és villany nélkül, fűtés nélkül - de rendezett kerttel ám!... étlen és szomjan fagyva meg egy esetlegesen zord telű hajnalon.
NE KÉRJE! - mert ellenkezik mindennel, ami emberi, ami társadalmi, ami a köz javát szolgálná, ami értelmes gondolat volna - azzal mind ellentétes az egyenlőtlenségek fokozására létrejött gazdasági rendszer.
