A fideszt megérteni nem könnyű, de határozottan nő azok száma, akik képessé válnak erre a nehéz feladatra. Akik még vacilálnak a fidesz megítélésével kapcsolatosan - pozítivak vagy negatívak legyenek-e inkább - azoknak álljon itt két segítség: az első egy kimondottan ezzel foglalkozó iromány, a másik pedig egy könyv néhány fontos megállapítása, amit leszek szíves olvasóimmal megosztani. Csak mert nálam világot gyújtott :), és mint tudjuk, egyáltalán nem vagyok irigy.
1. a fidesz túllövése (túllőni annyit jelent, mint túl messzire menni...)
A jövő már nem az, ... ami lehetett volna, ha az emberek használták volna a józan eszüket, és lehetőségeiket is jobban kihasználták volna. De a jövő még mindig azzá válhat, amit akarunk, ha a realitásokon és az ésszerűségen belül maradunk.
2. a fidesz két éve (elvileg kormány, de tudjuk, hogy csakafidesz...)
Az emberi tudatlanság sokkal mélyebb, mint azt hajlandók lennénk beismerni.
Az individualizmus és a rövidlátás a jelenlegi társadalmi rendszer legnagyobb problémája, és a fenntarthatóság HIÁNYÁNAK legmélyebb oka.
Olyan társadalomban, mely szisztematikusan erősíti az individualizmust, a versenyszellemet és a rövid távú szemléletet, a pesszimisták vannak döntő többségben.
3. a fidesz valódi arca (csak azt nézzük, amit tett)
Ha többet kapnak a gazdagok, az a szegényeknek segít?
Minél több tévhitet oszlatnak el, annál kezelhetőbb lesz a társadalom.
A gazdagok fösvénysége és közömbössége az, ami a szegényeket szegénysorban tartja. A szegényeknek arra volna szükségük, hogy a gazdagok hozzáállása változzék meg; akkor lesz majd olyan növekedés, mely kifejezetten arra irányul, hogy az ő szükségleteik kielégítését is szolgálja.
4. a fidesz lebukása (az igazmondás hiánya)
A hazugságok, féligazságok célja, hogy manipulálni lehessen velük, elaltatni az emberek figyelmét vagy valami felé csábítani őket, halogatni egy lépést, indokot találni egy ÖNÖS cselekedetre, megszerezni vagy megtartani a hatalmat, vagy a valóságot nem létezőnek tekinteni, ha az kellemetlenül érint.
5. a fidesz bukása (az egész rendszerüké)
A rendszerelmélet legfontosabb tétele... , hogy nem szabad információt torzítani, késleltetni, illetve kivonni a rendszerből.
Bukta - bukta - bukta - bukta - bukta - bukta - bukta - bukta - és még egyszer: BUKTA!
Szegény, buta fityiszesek! Nem olvasnak eleget, pedig a tudás nagyobb hatalom, mint az ő erőszakosságuk. Ráadásul európaibb is..., ezért aztán a fityiszen kívül mindenki odafigyelt már arra, amire érdemes:
Donella H. Meadows, Dennis L. Meadow, Jorgen Randers és William W. Behrens a legfontosabbat tudták, amit tudományos kutatók tudhatnak: egyszerű, a lényeget megragadó kérdéseket feltenni. Adataikat az általuk alkotott World 3 számítógépes programba táplálják, és 1972-ben közzéteszik eredményeiket.
A növekedés határai című könyvük megrázza a világot.
Dennis Meadows és társai harminc évvel később újra elvégezték ezeket az elemzéseket, ennek eredménye a jelen kötet.
A címe pedig: A növekedés határai 30év múltán - magyarul is olvasható a Kossuth Kiadó (2005) jóvoltából.
Innen vannak hát az idézetek, amiket szíves figyelmébe ajánlottam az eddig eljutóknak. De nem fejezem be a fidesz buktával, mert A JÖVŐ csak a fidesz után kezdődhet, és van azért még mindig reményünk, ha képesek leszünk változtatni MAGUNKON - mármint TI, fideszből kiábrándulók!
- én eddig is vallottam az alábbiakat: Aurelio Peccei szerint, a világ problémáinak megoldása az "új humanizmussal" kezdődik, ami....
... helyreállítja bennünk... a szeretet, a barátság érzését, a megértést, a szolidaritást, az áldozatkészséget, a vidámságot; és megérteti velünk, hogy annál többet kapunk, minél szorosabb szálakkal kötnek össze minket ezek a kvalitások...
Az összeomlás nem kerülhető el, ha az emberek nem tanulnak meg úgy tekinteni magukra és másokra, mint egy integrált globális társadalom alkotóira.
Mindenkinek szüksége van együttérzésre, nem csak az itt és a most világában, hanem, a távoli jövőben is.
Az emberiségnek meg kell szeretnie azt a gondolatot, hogy élő bolygót hagyjon a következő generációk számára.
