Hanyan hallottak vajon róla? Ki, mit tud a mozgalomról? - ismerősen hangzik?
Visszamegyünk a múltba, egészen 1980-ba, amikor is szeptember 17-én Gdanskban, a LECH WALESA nevű villanyszerelőnek elege lett mindenből... és vezetésével hivatalosan is megalakult a Szolidaritás Független Önigazgató Szakszervezet LENGYELORSZÁGBAN.
S mivel lengyel magyar két jó barát..... együtt isszák egymás borát.... nyilván, eszébe juthatott a két másik jó barátnak (Árok Kornél,Kónya Péter), vagy valaki másnak is - nem tudom - , hogy mivel Magyarországon, 2011-re ismét tele lett a töke a jónépnek... "fogjunk össze " alapon október elsején kihirdették a Magyar Szolidaritási Mozgalmat. A szakszervezetek nagy meglepetésére - teszem hozzá.
Mindenki tudja, hogy a 2010-es választáson hatalomra törekedett Orbán-kormány - egy év alatt - kiverte az ország szinte minden lakójánál a biztosítékot. Hosszú lenne elismételni a sorozatos és villámgyors törvénykezési ámokfutás történetét, elég ide az, hogy hatásait a magyar állampolgárok 90%-a szívja... szívta mellre és pénztárcára..., valamint jövőképe került az utolsó embernek is a kukába.
Akkora mértékű jogbizonytalanságot hozott nekünk Orbán és bandája, amit elviselni már nem lehet, ennek a huszonéve kiszipolyozott népnek...
A két szakszervezetis fiú pucájában volt csak vér, fejében pedig annyi ész, hogy ezt meglássa, és azt merje mondani, hogy elég!
Szívüket dícséri a kisemmizendőkkel való együttérzés képessége, eszüket pedig az, hogy rájöttek: szétszórtan semmit nem tehetünk.
Valószínűleg tanultak, de legalábbis hallottak a társadalom lélektan tudományáról, amit bizony a politikusok elmulasztottak... Nézzük hát, mit is kellett felismerniük a Magyar Szolidaritási Mozgalom szervezőinek és mit kellene a hozzá csatlakozó egyéneknek is felfogniuk?
Egyoldalúan senki nem képes sikeres együttműködést kiváltani!
Az, csak a KÖLCSÖNÖS igyekezet eredményeként valósulhat meg. Ennek alapja viszont: a BIZALOM. Bizalom a másik fél szaktudásában és jóindulatában, a KÖZÖS CÉL MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT VALÓ TENNI AKARÁSÁBAN, és a meglévő különbségek feloldhatóságában. Szóval és tettel: a szolidaritás csak akkor lehet sikeres, ha fentiek együttesen jelen vannak a mozgalomban.
Nincs könnyű dolgunk!
Jelenleg:
- bizalmatlanság van - állandó gyanakvás és félelem
- hiányzik a szakértelem - sem tapasztalat, sem felelősségvállalási képesség, csak a frusztráció a munkahelyeken
- rosszindulat a köbön - irigység, mások hibáztatása, állandó rossz közérzet
- önös érdek - egyéni célok, nemtelen versengés, korrupció és állandósult - lebukástól való - rettegés
- elidegenedés - eldologiasodás, lélektelenség, aránytalanságok és egyensúlytalanság mindenben, egészségtelen természeti, társadalmi környezet, testi-lelki-szellemi környezetszennyezés folyik - a valódi élet terepe áttevődött a virtualitásba ->
- kapcsolatnélküliség - egyéni világképekbe való bezárkózás (egocentrikus világlátás), visszacsatolás nincs, együttműködésre való képtelenség jellemzi a magyar társadalom résztvevőit.
Innen kell eljutnunk ahhoz, hogy félelem helyett ->
motiválttá váljon a társadalom (elnyomott) nagyobbik része. Akarjon e nagy többség hasznos tudáshoz jutni (tanulni)! Érezze meg, hogy csakis értelmes cselekvések során lehet eredményes életet élni (munka és hozzáértés)! Tapasztalja meg (újra), hogy a JÓL MŰKÖDŐ társadalomban (ez nem az!) a közösség hasznos tagjaként egyéni céljait is teljesítheti! - ezt jelenti a SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉS.
Számomra azt jelenti a szolidaritási mozgalomban való részvétel, hogy tisztelettel viseltetünk embertársaink jogos igényei iránt, hogy nem akadályokat kínálunk egymásnak, hanem felajánljuk segítségünket az arra rászorulónak, hogy saját tudásunkat megosztjuk a problémák megoldása érdekében, hogy őszintén nézünk szembe a valósággal, és teszünk is annak érdekében, hogy a kívánt változásokat elindítsuk: MI ... az ország azon része, akiknek elegük volt az orbáni hazugságokból, a manipulációból, és az áldozat szerepéből.
Mi, akik ki merjük mondani, hogy ez a rendszer nem tetszik, ez a törvénykezési gyakorlat csak a megsemmisítésünket szolgálja és nem a népet, hogy az orbáni önkény helyett a józan ész pártján állunk, és a haladásén. De nem a diktatúra felé való haladást pártoljuk, hanem ellenkezőleg: a Magyar Köztársaság megmaradásáért demonstrálunk és valódi demokráciát akarunk.
Olyan országot akarunk, ahol az emberi méltóság sérthetetlen, ahol az ember és élete a legnagyobb érték, és ahol szívesen töltjük mindennapjainkat, mert megbecsült tagjai vagyunk a társadalmunknak.
Mivel az Orbán-kormány nem ezt ígérte,
- de nem is elégíti ki az ország lakosságának (90%) igényeit
- viszont a legsötétebb jövőt kínálja nekünk:
ezért MENNIE KELL!
-mert képtelen az együttműködésre.
Orbán Viktor!
A példaképed már lemondott... kövesd a példáját MOST!