Az kétségtelen, hogy megbukott - elégtelenre teljesített. Eredményei a nullával egyenlőek.

 Ám egy rossz szülő, aki bár érzi, hogy nem túl vidám a hangulat, mégis reménykedik, hogy majd csak kihoznak a tanárok (a semmiből) egy görbülő jegyet. Ilyen rossz szülőből láttunk eleget, nem csak az iskolák környékén, de a politikai palettán is: MDF, SZDSZ, MIÉP és most a FIDESZ, és a JOBBIK. Bizony, szülők ők, akik létrehoztak egy-egy pártot és ráerőszakolták saját nevelésüket az összes többi gyerekre...

Az elégtelen teljesítménynek ez a kiinduló oka: az erőszak és a minden alap nélkül való létezés. Alapon természetesen a támogató tömegeket érteném, azt az együttes akaratot, amit csak belül lehet megérezni, majd hosszú töprengések és viták után lehet megfogalmazni és  kimondani, hogy akkor mi most ezt és ezt akarjuk elérni, ezt és ezt fogjuk tenni érte, így és így, hogy egyszer csak eljussunk ide és ide...

Ezeknél a pártoknál azonban mindez fordítva történt, vagy sehogy sem... fogta magát néhány nagyokos és azt mondták: csináltunk egy pártot, íme! Majd rágyúrtak a marketingre... és árulták magukat, mint rossz kurvák a placcon. Az eredmény pedig ismert... már csak két ribanc kínálja magát, de azok aztán erőszakosan!

A kiöregedett prosti nem kell senkinek, szolgáltatásukból nem kér senki, hiszen van a fiatal, a pénzéhes, aki mindent megtesz az ellenszolgáltatásért cserébe - most épp a fideszkurvát futtatják, de már a kiskorú jobbikos vadmacskát is kerülgetik a pénzes pasik, akiknek a farka csak akkor működőképes, ha közben megalázhatják azt, akinek vagy fizetnek az aktusért, vagy nem...

A kurvák sorsa az, hogy kiöregedve - senki nem akar velük aktust. A kiöregedett kurva kétféleképpen boldogulhat: vagy felhalmozza magának a vénségére valókat, vagy ha azt eltapsolta fénykorában, akkor valakinek a kegyeiben bízik és továbbra is kiszolgál... bárkit.

Miért beszélek fideszbuktáról? - hát mert lejárt az ideje, eltelt belőlük az a 22-23 év, ami alatt lediplomáztak... és nem lett belőlük SEMMI, maradtak azok, akik voltak is: pökhendi kis pöcsök gyülekezete. Közöttük nem akad egyetlen alak, aki képes volna önértékelésre, ön-érzetre, vagy csak némi önbecsülésre, netán körültekintésre...

Albert CAMUS

A BUKÁS

A regény főhőse egy nagy sikerű párizsi ügyvéd, aki egy villámcsapásszerű élmény hatására hirtelen rádöbben önmaga és környezete végletesen hazug voltára. Tehetetlenül, gyáván végignézi, ahogy egy nő a Szajnába öli magát. A regény öntépő vallomás, amelyet vezeklő bíróként mond el a hős, aki vádbeszéde után nemcsak önmaga, hanem az egyetemes emberi gyengeség felett is pálcát tör.

A fidesz számára nincs "villámcsapásszerű" élmény, mert eleve nincsenek élményeik..., kizárt, hogy bárki is közülük rádöbbenne "önmaguk és környezetük végzetesen hazug" mibenlétére, hisz számukra a hazugság az éltető elem, a manipulálás a legfontosabb cselekvés, amiben kielégülést nyernek. - és ezért hozták létre az egész pártot is. És ezért bukott meg máris a vénülő kurva, mert most akar csak igazán beruházni a saját vénségére - mikor már nem is nyújt másnak kielégítő szolgáltatást. Ráadásul ismerik a környéken, mint a rossz pénzt...

A fidesz nem "egy nagy sikerű párizsi ügyvéd"!

De nem is olyan párt, amelyet tömegek hoztak volna létre, nem is képviselőként vannak most az ország élén, hanem csak véletlen folytán; a körülmények nem kellő ismerete miatt, hanem "az egyetemes emberi gyengeség" és butaság miatt. (no meg mert mindenki dugni akart egyet a menő kurvánál)

Így fordulhat elő a nagy magyar nonsense: hogy másfél év óta, a Parlamentben élősködők 2/3-a képviseli kizárólagos önmagát - a rossz kurvát, aki öregkorára készülvén kopasztja meg az egész magyar társadalmat.

Teszi mindezt olyan elánnal és sebességgel, hogy felocsúdni nincs ideje a palira vetteknek, nem hogy el tudná kerülni a fideszribancok placcát.

Pedig azt szokás tenni - a józan észnek.

No de, hol vagyunk mi már attól? Kinek maradt elegendő, és el nem ferdített ítélőképessége ahhoz, hogy belássa a valóság - így már tarthatatlan - létezését? Kinek maradt még mersze szembenézni önmagával, és az őt megvezetővel is? Maradt-e még erő a tisztességes emberek tömegénél arra, hogy ne megadóan kerülje a kurvák placcait, - amelyek már minden sarkon és átjáróban és minden téren kínálják magukat (orálisan bármikor kielégítve azt, aki hajlandó a farkát a szájába tenni) - hanem felszámolja azokat?

Mert egy egészséges társadalomban ez történik: Az elszaporodó kurvákat egyszer csak felszámolják azok, akik nem akarnak szemlesütve közlekedni az abnormális kielégülést keresők között.

Utak egy egészséges társadalom felé

Erich Fromm

A kötet bemutatja siralmas helyzetünket egy olyan társadalomban, mely elsősorban a gazdasági értékek termelésére helyezi a hangsúlyt az alkotás helyett, ahol a dolgok kerekedtek az ember fölé, és amelyben az ember elvesztette uralkodó szerepét. A modern ember, állítja, elidegenedett embertársaitól, használati tárgyaitól, fogyasztási cikkeitől, kormányától - és önmagától is.

Keressük az utunkat! Naná, hogy keressük... úgy keresünk, hogy épp azt nem látjuk meg, ami a legfontosabb: magunkat - a másik szemének tükrében...

Én javaslom, hogy kezdjük el a szembenézést! - előbb a tükörben saját magunkkal, majd a másik ember szemének tükröződésében lássuk meg: miként is hatok én a világra? Vagyok-e benne egyáltalán? ... vagy már rég csak a Szijjártó mondja meg, hogy mit kell gondoljak :(

"Gondolkodom, tehát vagyok"

- gondolkodjunk! (néha sör előtt is)

Gondolkodjunk, amíg szabad, és amíg e cselekvésre organikusan alkalmas szerv-rendszerünk fel nem mondja a szolgálatot végleg... Most hogy már tudjuk, látjuk és tapasztaljuk, hogy a fidesz megbukott... nem kell tovább ámítani magunkat, sem hazugságok között élni nem muszáj. A fideszmarketig ideje lejárt, a párt megbukott, a jobbik is mindjárt -  már csak egy ép eszű szakembergárdát kell felszínre hoznunk, hogy az ország is értelmes működésbe kezdjen. RAJTA!