Magyarország, mint EU tagállam...
2011. március 31. írta: térfél

Magyarország, mint EU tagállam...

Magyar állampolgárként (itt születtem, ez a hazám) jelentem, hogy soros elnökségünk központjának, Gödöllőnek vasútállomása megújul - úgy 100-120 év után először. Európa förmedvénye címet egész biztosan kiérdemelte, de most... a vonat ablakából láttam, hogy az épületet állványzat veszi körbe - hurrá! De nagyon ráfért! Emlékszem az orosz laktanyaként használt kastély ábrázatára is, anno mit mutatott... és hogy elsőként - azt varázsolták újjá, no persze csak polgármesteri hivatal után. Jelentem, hogy egyebek (mint pl. buszállomás) azóta is rohadnak a városban. DE hát, ez a természetes kis honunkban... csicsa a külföldinek és rohadalom a hazainak.

Pedig!

Az EU a belét kiköpte, hogy segítsen rajtunk. Nem arra gondolok, hogy mint piacot kergető egyesülés - elárasztott bennünket ócsó holmijaival, lejárt szavatosságú, másutt eladhatatlan bóvli de jól csomagolt termékeivel, és hogy szabályai szerint minden lehetünk, csak önellátók nem... nem, nem erre gondolok, hanem a csatlakozáskori lehetőségekre:

A strukturális alapok és a kohéziós alap lovettái járnak a fejemben, az az 1.350 milliárd forint, amelyet úgy elpályázott az ország. Állítólagosan helyzetelemzés során került megállapításra, hogy mik az erősségeink, és gyengeségeink, hogy milyen veszélyek és milyen lehetőségek állnak előttünk (SWOT analízis)? Ezek alapján alakították ki  a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Stratégiájának távlati célkitűzéseit 2004-2006 között.

A cél  a következő volt:

  1. Életminőség javítása (hosszú távú cél)
  2. Területi fejlettségi és jövedelmi különbségek csökkentése (mind az EU-hoz, mind az országon belüli területekhez mérten) - rövid távú cél...

- mondjak-e bármit is? Meséljem-e el, hogy kinek javult a csillagos egekig az életminősége, és hogy hány millió magyar embernek dőlt romba a múlt összes eredménye, lett kibírhatatlan a jelene, és a jövőre gondolni sem merünk... - nem mesélem el, mert telesírnám a billentyűzetem!

- csökkentek e bármit is a különbségek? - nem, nem csökkentek - ellenben nőttek! Szóval, és tettel... semmit nem valósított meg az ország abból, ami miatt az EU-hoz csatlakozni kívántunk. Nem javultak a körülményeink, nem lettünk gazdagabbak, nem szeretjük egymást, de utáljuk, nem segítünk a másikon - de hátráltatjuk, nem fejlesztünk - de visszaesés tapasztalható (kivéve a gyevi bírót és a gödöllői vasútállomás épületét)!

Voltak SPECIFIKUS CÉLOK is, de ettől el is fogunk ájulni, ha emlékezetünkbe idézzük, hogy mire is költöttük el azt az irdatlan összeget (1.350 milliárdot)?

  1. termelési környezet fejlesztésére, a gazdasági versenyképesség erősítésére...
  2. növeltük a foglalkoztatást és fejlesztettük a humán-erőforrást... (OMG!)
  3. környezetvédelemre és az egészségi állapotunk javítására...

- Arra gondolok, hogy mi lett volna, ha a 10 millió magyar zsebébe helyezték volna azt a pénzt - jutott volna mindenkire 135.000 pénz... hát ez nem tűnik soknak - főleg mert nem jutott mindenkinek belőle, hogy erősíthesse versenyképességét, hogy fejlessze erőforrását,és hogy környezetére ill. egészségi állapotára fordítsa...

No de, hova lett akkor a specifikus cél?

Nyilván a prioritásokra vándorolt a java:

  • elment a termelő szektorhoz - de oda nagyon..., hiszen túl voltunk már rég a privatizációkon, réges régen nincsenek már akkor termelő üzemeink, gyáraink, szövetkezeteink, gazdaságaink, nincs iparunk - se könnyű, se nehéz, se feldolgozó (mind szétosztották maguk között egyesek)
  • elment az emberi erőforrások fejlesztésére - mert a foglalkoztatás növeléséhez nem ért el belőle semmi, pedig PRIORITÁS  még ma is - és mindörökké! Szóval elvitték azok a nagy lóvét, akik ebből jártak külföldi utakon, ösztöndíjakká alakult és ingyenes túrákká, továbbképzésekre és átképzésekre a legjobb szállodák szervezésében, tanácsadókhoz és trénerekhez vándorolt... szóval tudjuk hol halmozódott fel - csak kiverni nem tudjuk belőlük!
  • elment az infrastruktúrára - mert a tisztább környezetre nemigen jutott. De szuper sztrádáink vannak, járható útjaink és olyan lefedettség, hogy egyszerre két mobillal, egy laptoppal és valamivel a fülben közlekedünk azóta is. Még a seggembe is belenézhet, aki csak akar.
  • elment a regionális és helyi potenciál erősítésére - csak most nem tudom, mire gondoljak? A főmuftik megerősödésére-e, avagy arra, hogy a falu, a város, a megye, a régió qrvára megerősödött?

Összefoglalva, mint EU tagállam - Magyarország felső rétege kegyetlenül csatlakozott az EU bürokratikus, piaci és pénzügyi kiválóságaihoz - MINDENBEN le is köröztek MINDENKIT! (ármányban és sumákságban, korrupcióban verhetetlen a magyar elit)

Magyarország polgárai pedig csak alacsonyabb szintre jutottak, mint voltak előtte bármikor. És nem... nem az EU a hibás, de a magyar politikai, gazdasági és tudományos elit - az igen! Mert a mai napig nem tudták megoldani azt a kis távlati célocskát:hogy az életminőségünk javuljon már! ... és azt az általános célkitűzést sem képesek még mindig (most meg aztán különösen nem) felfogni =értelmezni és végrehajtani! - hogy a fejlettségi és jövedelmi különbségeket KELL és ILLIK csökkenteni  annak az államnak, amelyik tagja az Európai Uniónak.

Nem, ezek nem értik, hogy miről pampog Európa magyar polgára - ezek alaptörvényt gyártanak - alkotmány helyett, hogy jogászok hada csűrje -csavarja ki a magyar humán erőforrás minden cseppjét -és törvény által határozza majd meg: mit szabad a magyar állampolgárnak és mit nem szabad...

Jó lenne, ha az EU Tanács következő ülésén, valaki rákérdezne már, hogy miért is vagyunk mi, az EU szégyene?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://httphatterfel.blog.hu/api/trackback/id/tr82787822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása