" Az érzékenységet és az intimitást nem iktathatjuk törvénybe. Kijelölhetjük a tananyagot, és elméletet alkothatunk a motivációról, de paranccsal nem fejleszthetjük a fogékonyságot."

/John Holt/

- ezt a könyvet bizonyára nem olvassák kormánykörökben...

Mert akkor nem viselkednének úgy, mint a magukra maradt gyerekek, akik nem tudják mit is kezdjenek a feltétlen uralom lehetőségével - akár csak a túlélés érdekében is.

Kiköpött fideszesek... gyerekes gondolatvilággal, megrekedve valahol az óvodás érzelmi szintjénél, akitől elvették a kedvenc játékát, és most nem tud mihez kezdeni a főnök szerepében... nincs már rongybaba, amit nyúzni lehetne. Nincs semmi, amit szét lehetne rombolni. Azaz építeni kéne valamit... valamit, amit olyan könnyű volt szétrugdosni - mondjuk egy homokvárat, amit más kezei hoztak össze, de nem engedték föl a fideszes ovis játékautóját a csúcsra...

Ő meg szétrúgta mérgében... csakhogy nem leste el a homokvár építésének mikéntjét. És most ő a legyek ura...

Varánusz volt olyan kedves, és elzavart a Magyar Hírlap beteg emberei közé - az ő rendjükhöz... ami jön.

Illetve dehogyis jön! Itt van már a nyakunkon, ismerjük, tapintjuk, érzékeljük minden pillanatunkban... és rohadtul nem tetszik az, amit a saját bőrünkön érzünk. De mindez nem elég! A motiváltságot is belénk akarják verni. De én nem hagyom! És most kísérletet teszek ezt meg is magyarázni, hogy miért nem lehet fogékonnyá tenni parancsra:

Rend következik

Elvileg feltétlen tisztelet jár azoknak, akik hisznek. Pontosabban: hisznek valamiben. Persze csak erős fenntartásokkal fogadható el a tétel, mert mi legyen például azokkal, akik hittek a bolsevizmusban vagy a nemzetiszocializmusban?

- de ne már! Ne legyen a rend egyben parancs is! Legyen inkább közös takarítás eredménye - az nem lenne jó rend? És úristen! Már megint büntetni fognak, ha nem abban hiszek, amiben megmondják, hogy hinnem kell? Ne már! És mi az, hogy elvileg jár tisztelet? Gyakorlatilag mi jár? - börtön? A demokráciában?

Jó kérdés, hogy jár-e tisztelet azoknak, akik továbbra is hisznek a magánnyugdíjpénztárakban, merthogy itt is akad némi probléma az ideológiai háttérrel, nem is beszélve a tisztességről. Hogy a százezer maradó pénztártag döntő többsége elvi okokból döntött úgy, ahogy döntött. Vagyis részéről egyfajta politikai demonstráció, sőt már-már tettleges ellenállás a maradás. A megkérdezettek jelentős része nem is pepecselt semmiféle gazdasági számítással sem, nyilván ők is érezték, hogy ebbe jobb nem is belemenni, inkább a kormányzati brutalitást, a demokrácia leépítését, az autoriter irányítási szellemet hozta elő. Mint a kormányzat, de mindenekelőtt Orbán Viktor miniszterelnök lényének lényegét.

- jujj! már megint a tisztelet nem jár mindenkinek... és helyből! Mert ha nem úgy hisz, ahogy a cikk írója gondolja, hogy hinnie kellene... akkor már itt ideológia van a táttérben? No, és vajon kinél ordít az ideológia? Aki írja? Vagy annál, akiről írja, de egyáltalán nem is ismerheti azt, akiről ír. Honnan tudja mire gondolt - akinek a tisztessége is már jó előre meg van kérdőjelezve - milyen elvek mentén döntött, aki döntött és úgy döntött, ahogy ő jónak látta. - nem volt ez megengedve? (elvileg)

- jujj! már megint a cikk írója mondja meg, hogy miért maradt a maradó - vajon megkérdezte tőlük? Érdeklődött náluk, hogy volt tényleg valami demonstráció is, meg valami tettleges ellenállás? Nem csak arról volt szó, hogy ragaszkodott egy korábbi jól megfontolt befektetéshez, amiből szándékozott (volna) gondoskodni magáról? Hüm?

- ezt meg nem én mondom: A megkérdezettek jelentős része nem is pepecselt semmiféle gazdasági számítással sem, nyilván ők is érezték, hogy ebbe jobb nem is belemenni, inkább a kormányzati brutalitást, a demokrácia leépítését, az autoriter irányítási szellemet hozta elő. Mint a kormányzat, de mindenekelőtt Orbán Viktor miniszterelnök lényének lényegét. - viszont nem is értem! Kit kérdeztek meg? És tényleg? Ilyeneket mondtak? Hát... ha egyszer ezt is így érezték?! - miért is ne mondhatnák meg őszinte válaszként.?

Hülyék ezek az emberek? Aligha. Nyilván tudják, hogy mit csinálnak, annál is inkább, mert ha a lehetséges és távoli következményeket nézzük, a maradás valóban bátor tett volt. Ezt Orbán Viktor is elismerte egy nyilatkozatában. Ne kerteljünk: itt százezer fanatikus balliberálisról van szó. Hogy mitől lesz az ember balliberális, annak ezer oka lehet természetesen. A sokféleséget nyilván egy-egy olyan nevező fogja össze, mint mondjuk a hamisan értelmezett modernitás vagy a magyarellenesség. Tény, hogy ma ennyi embert, azaz százezer fanatikus hivőt tud mozgósítani a hazai balliberális oldal, amelynek természetesen éppen annyi köze van a valódi baloldalisághoz, mint a valódi liberalizmushoz, azaz semmi. Nyilván szűkülne a százezres kör is, ha holnap az lenne az elvárás és a feladat, hogy neki kell repülni a Parlamentnek, egy trotillal megrakott Cessnával. De nyilván ezt is többen vállalnák.

- költői kérdés? Nem válaszoljuk meg, de nem is kertel az író, mert ő tudja! (miért is kételkedne százezer ember azonos felfogásában?) "Fanatikus balliberális"...  :) - ez rá van írva a homlokukra? Vagy miből lehet ránézésre sem - ismeretlenül megállapítani egyszerre ennyi emberről, hogy egykutya? - Valaki homályosítson már föl, léci! :)... és ami ez után jön? - ez a trotilos repülés? - hát ez a faszi (mert hogy férfi neve van)! ez nem tiszta fialás, de .... de leginkább.... azt hiszem, hogy teljesen magából indul ki, és az övéiből, akiket olyan elvakultan képes szolgálni, hogy ilyen írás elkövetésétől sem riasztotta vissza vagy a józan esze, vagy legalább a lelkiösmerete (ha van valamelyik neki)....

Kétségtelen, hogy mindez már messze túl van az emberi logika határán. Ideértve a nyers érdekek szféráját is. Hit abban a nem is annyira új világrendben, amelyet globalizmusnak hívnak, s amelynek szellemi és anyagi „jótéteményei” felől el sem gondolkodik az egyszerű ember. Vakhitről beszélünk, s ez a hit talán nemcsak kártékonysága, de éppenséggel vaksága miatt sem érdemel tiszteletet.

- no de kérem! Már azt is tudjuk, hogy csupa egyszerű emberről van szó? És persze kizárólag NEM gondolkodni képes egyedekről?  Meg vakhitűekről? No meg vakokról? - és persze ezek miatt úgy hiszi a véleményező, hogy már nem is szabad azt a százezernyi embert tisztelni... - én ezt fel nem fogom! Újságba ilyeneket írni? Engem ez úgy irritál, hogy még csak nem is tartozom bele az egész 3milliós körbe sem... én csak embernek gondolnék mindenkit, aki elég felnőtt ahhoz, hogy saját sorsáról belátása szerint dönthessen, ahogy neki tetszik. Azt hiszem, ez lehet itt a fő baj! Hogy emez gondolkodású alak meg, nem akarja elviselni azt, hogy más... a saját - és nem az imádott orbáni - belátás szerint döntsön saját életének alakulásáról... És ez nagyon nagy baj! Mert ennek olyan diktatórikus  - ha nem?.. beszélő szerszámokat , azaz rabszolgákat tartó önkényuralmi feelingje van... de tényleg! Még a hideg is kiráz tőle...

Most az Alkotmánybíróságot emlegeti a százezres sereg, mint olyan testületet, amely képes lesz visszafordítani a folyamatot, azaz helyreállítani a magánnyugdíjpénztárak eddig volt státusát. Merthogy az Alkotmánybíróság a jogállamiság jelképe.

- miért? Nem az? Mióta, ha szabad ezt megkérdeznem? És ha nincs alkotmánybíróságnak szerepe a mai Magyarországon... akkor nem jogos-e a kérdés, hogy lehetséges volna, hogy már nem is vagyunk jogállam? (ugye? mondtam, hogy kiráz a rabszolgatartástól a hideg is, a harmadik évezred elején! - bár.... ami van Egyiptomban, az lehet éppen nálunk is... Jön is közelebb, már Albániában is a korrupt kizsákmányoló vezér ellen tüntetnek a szerencsétlen éhezők - mert nagy a kontraszt! Ja! A gazdaság, meg a gazdagok és a mélyszegények között, ... pont mint nálunk!)

Jó kérdés persze, hogy hol volt a nagytekintélyű testület akkor, amikor Hornék, Medgyessyék 1998-ban kötelezővé tették a magánpénztárakba való belépést. Elgondolkodtató, hogy a vakhitű tábornak semmilyen morális és jogi kifogása sincs mindezzel szemben. Csak most áll ellen, amikor a rend következik. A mi rendünk.

- jó kérdés? Már hogy volna ez JÓ kérdés, Ferikém! Ez egy kimondottan dilis, óvodásnak való kérdés csupán: mert hogy a búbánatban jön ide 1998? (még ha 1984 lenne) Meg a Hornék, meg a Medgyesiék? Hát nem a te barátod uralkodott négy évig: 2002-ig? Mi a csuda tartotta őt vissza az isteni ötlettől, hogy ha olyan nagyon nem értett egyet a bevezetésével? Én már akkor is tudtam, hogy ez el lesz baszarintva: ugyanis a nagy mai harcotokban még mindig nem a lényegről esik a szó. Ami pedig nagyon világos minden "egyszerű" agy számára is. Mert adva van az a kb. másfél millió ember is, aki soha nem lépett be a magánnyugiba,(50-62 év között),de  aki egész életében fizette a mindenkori nyugdíjasok járulékát - első munkanapjától kezdve (akár1964-től) , de mire ő maga nyugdíjba menne... már egy fia ember nem lesz, aki járulékkal segítené őt is. És... ebből lesz még a nagy gebasz, ha az elkövetkező években is azt találjátok mondani, hogy mindenki gondoskodjon magáról! (miközben ti lophattok)