Gyerekek ABC sorrendben
2016. február 04. írta: térfél

Gyerekek ABC sorrendben

A mint Aladár, Béla és Cili.

Nem egy-egy személy, hanem olyan gyerek típusok, akik a mai magyar közoktatásban leledzenek. Velük vannak tele az osztályok, őket rontják elfogadhatatlan szintre a szüleik csupa jó akaratból és hozzá nem értésből. Az ő szüleik a fidesz degeneráció, akik a szabadságot összekeverték a szabadossággal és a nem törődéssel, az EGOcentrikusság szellemében a nevelés felelősségének áthárításával (nem tudni kire), azaz liberális szellemben hagyták magukra csemetéiket. Szakemberek véleményére nem kíváncsiak (ők nyalták ugyanis hegyesre az összes még létező piramist), holott a szakirodalom már rég kimondta, hogy  "az elengedett gyeplő magára hagyja a gyereket. Az a gyerek pedig, aki irányítás nélkül teng-leng, mással sem tud kapcsolatot teremteni, nem képes beilleszkedni a közösségbe."

Aladár például szarik mindenre és mindenkire a suliban. Állandóan egyedül mászkál, de utál otthon is lenni - azt mondja itt tudja kipihenni magát..., ő az utolsó, aki haza megy. Órákon persze nem csinál semmit, csak nyúlik-málik. Ha valami elvetemült társa nem vonja be galádságok elkövetésébe, akkor csendes őrültként még segíteni is képes, de csakis a pedellus munkáját - akkor tud lógni a saját feladatai elvégzése elől. Ténylegesen is az jellemzi Aladárt, hogy NINCS SEHOL, nincs jelen, nincsenek ötletei, nincs akarata, nincs kedve... nem motiválható semmire és semmivel. A szakirodalom szerint: "A "mindent szabad" módszerrel (a szülő) úgy képzeli, hogy korlátlan szabadságot nyújt a gyereknek, ám valójában megszakítja vele a kapcsolatot. Áttekinthetetlen távlatok nyílnak meg a kiskorú előtt, ami az elhagyatottság és a magány már-már elviselhetetlen érzését ébreszti benne. A következmény: makacs dac, ellenállás, erőszak, izgágaság, túlzott ragaszkodás. Az ilyen magatartás kétségbeesett tapogatózás valamely biztos pont, iránytű, értelmes cél és emberi kapocs után."

A mai magyar oktatási rendszerben éppen az ilyen segítségre szoruló nebulókra nem képes figyelni az agyongyötört rabszolga. A KLIK nem engedi. A KLIK nem bánja - soha nem jutnak el hozzá a gyerekekről szóló információk. A KLIK nem akarja belátni, hogy a tanítás-tanulás folyamat szereplőinek érzelmi szintjén múlik a tanórák 45 perceinek sikeressége, avagy sikertelensége.

Cili viszont tudja ezt, és ki is használja napi tevékenységeiben. Nyíltan ellenséges attitüdjével a legbéketűrőbb pedagógust is képes kihozni a sodrából, és ő ettől érzi magát sikeresnek aznapra: hányszor ugatott vissza nevelőjének, hányukat hozott ki sodrából, hány órát tudott ellehetetleníteni azzal, hogy nem készül, nem visszi el a felszerelését, nem viselkedik emberi módon, nem képes számot adni (nem is létező) tudásáról. Cili így éri el, hogy másnak se lehessen jobb, mint neki. Cili ilyen egyszerűen teszi tönkre az osztálytársakkal való törődés lehetőségét is. Cili a pedagógusok frusztrációjának kreátora. Amúgy pedig ő egy ártatlan bárány, aki nem érti, hogy miért is kap hányingert tőle napi szinten az egész osztály és az egész tantestület. Azt viszont pontosan tudja, hogy bármeddig elmehet (hisz otthon is ez a trend), mert ha eltávolítaná őt az intézmény, mint aki nem képes kötelességeinek eleget tenni, akkor az rossz fényt vetne az intézményre. (Így viszont elvisznek az intézményből minden más normális gyereket, hogy ők is megkaphassák azt, amit jó esetben - Cilik nélkül - adott intézmény is biztosítani tudna számukra).

"Ahogy a túlzott féltés, úgy a túlzott szabadság sem készíti fel a gyereket az életre, mert a törődés hiánya nem ajándékozza meg önállósággal. Aki nem fogalmaz meg szabáyokat és nem állít korlátokat, az túlbecsüli a gyerek értelmét és érzelmi teherbíró képességét."

11403462_843983095648812_5252380522805688983_n.jpg

Most jön Béla leírása. Könnyű esetnek számít az előző kettő után, mert Béla láthatóan jó gyerek; jól viszont nem érzi magát a közösségben - magányos. Nem képes megbízhatóan jó teljesítményre sem, holott fellángolásaiból minden tanára érzi, hogy sokkal többet hozhatna ki magából. De minek? Béla már rég rájött arra, hogy aki semmit nem teljesít a tanévben az is átmegy a következő évfolyamba és az ő hármasa, meg a másik hármasa között - tudásban és belefeccölt munkában - Makó-Jeruzsálemnyi távolság van. Egyébként is, minek hajtana azon tanárok kedvéért, akik őt számonkérik, a másiknak meg ajándékba adnak valamit a semmiért. Ráadásul Bélát piszkálják is ezért, nem felnéznek rá az osztálytársak, hanem lenézik a törekvéseit, leszólják az aktivitását, kiutálják maguk közül, mert ő sikereket is fel tud mutatni időnként. Vagyis, Bélát is frusztrálja az egész oktatási rendszer, szülei sem tudják támogatni, mert hát mire?... Milyen jövője van az ilyen "jógyereknek" abban a társadalomban, ahol az erőszak, a harc mások ellen, a pitiánerség, a korruptság és a "kiválóság" hajszolása az etalon bármi áron. Leginkább HAZUGSÁGOK mögé bújtatva.

"Szülői értekezleten, nevelési tanácsadóban, iskolai, óvodai hospitáláson gyakran találkozik a szakember olyan esetekkel, amelyekre rányomja bélyegét a gyereket teljesen szabadjára engedő nevelési stílus. A feltáruló nehézségek és problémák zöme az "azt csinál, ami neki tetszik" elvből adódik, ez neveli ki azokat a kis szörnyetegeket, akiktől család, óvoda, iskola - egyszóval minden közösség - retteg. Viselkedésük kibírhatatlan, nem néznek sem Istent, sem embert, átgázolnak mindenkin és mindenen, mert egyetlen szempont vezérli őket: hogy érvényesítsék akaratukat. A környezet pedig megadóan  tűri  a terrort."

Én magam, biztos vagyok abban, hogy a "pedagógus lázadás" pontosan ezeket a viszonyokat elégelte meg. Amit az így nevelő szülők előállítani képesek voltak gyerekanyagban, ugyanazt állította elő a pedagógusok számára a KLIK  és egyéb kormányzati eljárások. KÉT TŰZ KÖZÉ KERÜLTEK A TANÁROK... lövik őket mindenhonnan, csak a gyerekekkel nem foglalkozik senki. Holott a vak is látja, hogy a nevelés mikéntjén, a szülői példán múlik az egész körforgás - ami egy emberi társadalmat (legyen ez most a magyar nemzet) jellemzően leírhat.

A bejegyzés trackback címe:

https://httphatterfel.blog.hu/api/trackback/id/tr228359050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.