Bunkók társadalma - Magyarország
2014. november 08. írta: térfél

Bunkók társadalma - Magyarország

Régen támadt kedvem írni bármit is... annyira tele van a hócipőm kis magyar világunkkal. Most azonban örömködni volna okom, mert valaki - egy igazán tudós ember - pont arról írt a könyvében, amitől nekem a téli lábbelim már igen régóta tele van.

Olvasásra szeretném ajánlani Csányi Vilmost, a Van ott valaki? című könyvével.

Az újonnan született egyén nem a csoporthűség, az önfeláldozás, a közös akciók és a mindenkire érvényes moralitás mintáit kapja a családban és a nevelői intézményekben, hanem a folyamatos kompetíció, a kompromisszum keresés, a saját érdek és az önmegvalósítás algoritmusait. Ez lényegében az elidegenedés folyamata.

A csoporthoz tartozás emocionális és kommunikatív szükségletei, fontosabbak, mint a kenyér. HA kielégítetlenek maradnak, akkor helyettük a média, a virtuális valóságok kínálnak pszeudocsoportokat, pszeudokötődést, virtuális kultúrát.

A könyv 2000-ben jelent meg. Ja. Akkor is , most is ez a kretén van kormányon. Az a kretén, amelynek bandája gátlástalanul használja fel ellenünk mindazt a tudást,  ismeretet, amit tanácsadói révén megszerez, és a kisemberek manipulálásához aljas módon fel is használ.

Én emlékszem a fideszes fiúk generációja utáni, egyre fiatalabb nemzedékekre, akik a fent említettek mindegyikét tudták csak elsajátítani... igen, ebben nőttek fel és lettek belőlük mára azok a felnőttek, akiket képtelenség emberként elismerni.

A különböző igazságossági teóriák az egyének közötti versengést természetes jognak, kötelességnek és egyetlen elfogadható viselkedési mechanizmusnak fogják fel, és alapvetően a versengésre építik fel logikai konstrukcióikat.

A versengés következtében tesszük tönkre a környezetet, a versengés hozta létre azt a megatechnológiát, amely értelmetlen tárgyak milliárdjaival áraszt el bennünket végsőkig kihasználva a bolygó természetes erőforrásait.

...

Egy élő komponenseket tartalmazó rendszerben a minden korlát nélkül keletkező vágyak kielégítése a rendszer biztos pusztulását jelenti.

Ez utolsó mondat ad némi bizakodásra okot. Nem sokat, hiszen ma hallottam a hírt, hogy a 26 éves őszinte és tiszta lelkű fiatalember feladta már. (miféle világ az, ahol a fiatalság vagy más országba, vagy egyenesen a halálba menekül? NEM EMBERNEK VALÓ! - és akkor miért hagyjuk, hogy így legyen (de ez egy másik könyv volt)?

A szocializáció során a társadalom többsége elsajátítja azokat a konszenzuson alapuló kollektív kulturális elveket, viselkedési mintázatokat, amelyek a társadalom mindennapi működéséhez szükségesek.

A történelmileg és biológiailag rendkívül gyors rendszerváltozás (azaz rendszerváltoztatás, mert inkább az volt, mint igény - ezt én mondom) ezeket az elveket elvette és a hozzájuk kapcsolt viselkedési mintázatok adaptív értékét egyik napról a másikra megszüntette.

Ez az új helyzet a társadalom egyes tagjai és csoportjai számára, amelyek már korábban kivonták magukat a közös moralitás alól (!) felszabadulást, szabadságot hozott. A többség számára pedig ezzel együtt átmeneti vagy tartós zavart is. Nemcsak a szabadság jött el (már akinek), de megszűntek munkahelyek, politikai, társadalmi közösségek.

...és... elkezdődött mindannapi bajaink fokozása, és nem véletlenül fokozódása is! Ne higgyük úgy, ahogy azt az orbáni hatalom elhitetni kívánja velünk, hogy "ez a világ rendje", hogy ők volnának a mi megmentőink. Dehogyis! Éppenséggel ők voltak azok, és ma meg pláne, akik szétverték az összes strukturált lehetőségünket arra, hogy normális emberré szocializálódhassanak az újabb és újabb generációk.

Elértéktelenedtek azok a viselkedési mechanizmusok, amelyekkel az egyén valamilyen valós vagy képzelt csoport tagjaként a kollektív kulturális mechanizmusokhoz csatlakozhatott. Ebben a helyzetben megszűnik a kollektív kulturális mechanizmusok normális működése, és a társadalom tagjai bizonyos értelemben egy "kultúrán kívüli" állapotba kerülnek, amelyben viselkedésüket a korábbi életük alapján nem lehet kiszámítani, megjósolni.

A kultúra kollektív struktúráinak felbomlása sokféle válaszreakciót indukál. A leglényegesebb az egytagú csoportok szerepének további erősödése. A közös értékek háttérbeszorulása után az egyén számára legracionálisabb taktika a magányos  harcosé. Csak azt kapod meg, amiért megküzdesz, csak magadra számíthatsz, mindenki ellened van.

Megszűnik a kölcsönösség szokványos feltételezése. Beengedek valakit a kocsisorba, mert legközelebb engem is beengednek helyett, az itt és most nekem van jogom és lehetőségem gyakorlata érvényesül. ...

...Kialakul egy látványos, gyors társadalmi mobilitás, mivel megszűnik a társadalmi rétegek viselkedési kultúrán alapuló szűrőmechanizmusa, tehát iskolázatlan, kultúrálatlan sikeremberek kerülhetnek hatalmi, gazdasági pozíciókba, és nincsenek rákényszerítve a rétegszabályok betartására.

- említsem a minapi kormányszintű korrupciós ügyet? vagy elég ha szétnézünk magunk körül, hogy lássuk: itt semmi nincs rendben, itt ma már mindenki csakaztcsinálja, amihez éppen neki kedve van, és amit nem szégyell magától megtenni. SZÖRNYŰ EZ AZ ÁLLAPOT, AMIBEN LELEDZIK KIS HAZÁNK!

Mit lehet tenni? Kell valamit tenni?

A történelem során sok kultúra tűnt már el, és a "bunkó" barbárok már sokszor érvényesítették érdekeiket a konszenzuson alapuló kollektív kultúra ellenében (ahogy most is teszik a fidesz-jobbik-kdnp tahói).

HA lesznek újra új társadalomszervező eszmék, ha megindul ezek szocializációja a felnövekvő generációban, lassan majd megváltozik a helyzet. A bunkók gyermekei majd létrehozzák az új morális konszenzust, az új magas kultúrát.

Hacsaknem! Csak ne legyenek öngyilkosok addig legjobb ifjaink és tartsanak még ki annak a generációnak fogyatkozó tagjai is, akik eleve szocializációra készséges gyermekeket neveltek.

Vigyázzunk gyermekeinkre! A felnőtt bunkókból már elég volt!

407995_381920358503216_906334611_n.jpg

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://httphatterfel.blog.hu/api/trackback/id/tr136877135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.