- SEMMI.

Társadalmi nyomorúságunk legkézenfekvőbb oka, hogy nincsenek foglalkozások. Nincsenek olyan szakmák, amiben kiteljesedhetne egy felnőtt élete. Nincs hely, ahova kellene a friss alkalmazott, nincs tudás, amit alkalmazni kellene és lehetne egy életen át. Nincs munka, amiért munkabért kaphatna a dolgozó - annyit, amennyiből szépen élhetné az életét, nevelhetné gyermekét. Nincs jövőnk. Senkinek. De leginkább a mai fiataloknak...

Olvastam egy nagyon kis dögös írást azokról a 16-35 évesekről, akik ténferegnek máris az alkalmi és nem képzettségüknek megfelelő munkáikért kapott pénzükön és élnek a szüleik nyakán, vagy éppen hárman-négyen egy albérletben, ahova családot ugye nem fognak alapítani. Szerte Európában, ezek a kis kozmopoliták keresik helyüket, ami nincs. És egyre többen lesznek, jól elüldögélnek a romkocsmák melegében, amíg van miből és amíg el nem isszák az agyuka maradék részét is. Közben pedig halálra unják magukat. Se otthonuk, se teljesítményük, sem kedvük, sem elképzelésük nincs semmiről. Hogy lesz...?

"Képtelenség nemzedékről nemzedékre növelni a jólétet a végtelenségig, de még tartani sem könnyű." - írja a posztoló, és erre érkezik a komment:
Ez elég érdekes: Ha belegondolunk, a technikai fejlődés és az élettartam növekedése miatt azt hinné az ember, hogy az életszínvonal is nő. Ha viszont igaz az idézett mondat, akkor nem: jobban járnánk ha az emberiség megállna a fejlődésben. Itt csak az a kérdés: ha a fejlődés nem az embereket szolgálja, akkor miért történik?

- szegényke! Látszik, hogy teljesen félre vannak vezetve ezek a mai fiatalok, akik azt hiszik, hogy fejlődés van a világban... pedig éppen hanyatlik minden. A fejlődés véletlenül sem szolgálja az embereket - ellenkezőleg, amit ma fejlődésnek hazudnak, az éppen az emberiség sírját ásatja meg az emberekkel. Visszaveti őket előbb a fejlődésben (növekedés ellenére satnyul a népesség), majd az alkalmazkodó képességüket veszítik el, végül pedig már nem is viselkednek emberként, mert minden ilyen sajátosságot elvesznek előlük.

A tökéletlen társadalom fenntartói pedig nem fognak továbbra sem törődni senki ember fiával, hacsak nem a sajátjáról van éppen szó. Nekik jó lesz továbbra is.

De!

A mai szakiskolák már semmilyen szakmát nem adnak úgy a gyerek kezébe, hogy azzal bátran neki vághatna egy munkahelynek. Egyrészt nem ért semmihez a gyerek, csak a papírt szerzi meg, másrészt nincs is rá igény - nem tud elhelyezkedni. Tehát... ?

A mai egyetemeken végzők is csak diplomát kapnak kézhez, de szakmai ismereteket nem, gyakorlatot meg pláne... tehát? Munkanélkülivé lesznek...

A mai gyakorlat szerint, az állam további elbocsátásokat tervez, és engedélyez minden szinten. Vagyis? Már a szülőknek sincs munkája, a nyugdíjas szerencsések tartják el a felnőtt gyereküket és mellé az unokájukat is.

Nincs már sok hátra, hogy ezek a nyugdíjasok kipusztuljanak, a munka nélkül maradt gyerekeik viszont nem kapnak már nyugdíjat sem... mehetnek az utcára, vagy fagynak meg a fűtetlen, világíthatatlan, és víz nélküli lakásokban. Talán megeszik a saját gyerekeiket... Lehet!

Mi leszel tehát , ha nagy leszel?

Nem pilóta, nem kalauz, nem is leszel tanár, de még csak betanított munkás sem leszel, hanem csak egy nagy SEMMI leszel, akivel az államnak csak a gondja van. Iskolázni nem fog örökké... munkát nem ad... segélyt sem akar adni... csak azt akarja, hogy fogyassz! DE azt meg nem tudsz miből... Mi lesz? Nagy balhék lesznek mindenütt. Akinek minden mindegy, az nem nézi, hogy mi a törvény, van-e egyáltalán? Akinek a törvények teszik tönkre az életét, az állami irányítóknak köszönhetően válnak törvényen kívülivé... azoknak minden mindegy - élnek, ahogy tudnak. Akár állat módjára, mint régen - a szép időkben...

Cudar világ jön hát, jobb lenne felkészülni és elkerülni, amíg lehet. Jobb lenne!