- Milyen?
- Olyan, mint akikről mostanában mindig hallani. Akiknek felépült a terror háza is..., meg akikről minden vasárnap szól az újság. A rádióban.
- A kommunizmus áldozata lennél?
- Igen. Szívesen lennék olyan, mint ők.
- mert? Milyen lennél, ha olyan lennél, mint azok?
- Gazdag. Lenne kiterjedt rokonságom a világ minden táján... Kanadában, in the USA, Argentínában, vagy Svédországban, netán Svájcban. Lenne kárpótlásként visszakapott földbirtokom, erdőm, tavacskám, rétecském - hozzá vadászlak, vitorlás hajó és néhány bejárónő. Felmenőim között: grófok, bárók, vitézek, de minimum egy költő óriás, vagy színiigazgató avagy doktor Ödön, esetleg professzor Kázmér. Néhány gyár és filmfelvételek a múlt század elejéről. Lovagolni járnék és teniszezni, tiszteletjegyem lenne minden premierre. Beszélnék vagy öt nyelvet, ha már minden nyáron más rokonnál nyaralok... Jól ismerném Spanyolország minden épületét, mert hobbiból minden levéltárat átkutattam már. Imádnám a sivatagi éjszakák csillagokkal teletűzdelt egét, mert - szintén hobbimnak élve - évente 4 hónapot töltök régészeti kutatásokkal. Ezer éves férjem oldalán végighajóztam máris a világtengereket - míg őt képzett búvárok oktatják, addig én festek. Nem, nem a hajót tartom karban, hanem a vászonra próbálok felvinni egy új keveréket, amit most kísérleteztem ki: mézből,mirhából,olivaolajból,aranyporból és némi nyílméregbékanyál keverékéből. Keményen edzek, mert jövőre át akarom úszni a Bering-szorost... régi vágyam ez, amit nem tudtam megvalósítani, mert a büdös kommunisták nem engedték az egyik nagynénémet, hogy 56-ban lejárjon edzeni az uszodába... (Szegény apukája, alig szabadult a kuláksorból, máris Pestre kellett jönnie, hogy legyen hol laknia a lesöpört padlású kúria szörnyű falusi világa után - és annyira féltette a lánykáját - az én nénikémet - hogy az októberi, novemberi, decemberi három hónapi edzéstervét nem engedhette teljesíteni, hisz lőttek az utcán a büdös mocskos kommunista bérencek - csak és kizárólag ők.) Szóval féltette a kicsi lányát a sofőrrel elküldeni az usziig és vissza - nem volt biztonságos, mert nem volt golyóálló Mercire se pénzük azokban a szörnyűséggel teli időkben.
- Miért pont a Bering-szoros?
- Mert a Békást nem lehet átúszni, a nénikém pedig (szegény porig alázott nénikém) a La Manche-ot szerette volna... de hát ... nem tehette meg - felkészülni nem hagyták! A büdös kommunisták. Terrorista állatok! És még mindig itt ólálkodnak... szívják az utolsó csepp vérünket is.
- Gyerekként is ilyen "olyan áldozat" akartál lenni?
- Á nem! Csak mostanában... akkoriban ők sem tudták, hogy áldozatok lennének, egészen jól megvoltunk a suliban, a dizsikben, az uszikban, az építőtáborok... ja! tényleg - ők oda nem jártak. De nem... régen ők is a Balcsira vágytak, meg az egyetemre hogy felvegyék őket - aztán csajokra és pasikra, és családra. Kellemes környezetre, jó állásra érdekes munkára. Sport meccsekre jártunk szurkolni, meg könyveken vitáztunk.... szóval... ? Gyerekként, még ezek sem voltak áldozatok... csak mostanság fedezték fel, hogy vannak áldozatai a kommunizmusnak is, ami sosem volt persze :) - Áldozatai meg... ha ilyenek? Márpedig ilyenek mondják magukat áldozatnak... hát akkor! - én is szeretnék ilyen áldozat lenni! Sokkal inkább, mint a vörösiszapé - konkrétan, vagy a kapitalizmusé általánosságban és konkrétan is.
Pá! Vasárnapi újság (és bruhááá!)