Csodálkozom is, hogy mennyire nem beszédtéma ez a hétköznapokban *o* - nem, nem csodálkozom :). Tudom, hogy miért hallgatnak róla: ez amolyan csendes egyetértés abban, hogy miként is vegyünk részt az összeomlásban. Ha már egyszer omlunk - omoljunk saját akaratunkból. Inkább, mint bevalljuk, hogy régóta van válságban az emberiség - azóta egészen pontosan, hogy baromi fejlett gazdaságot folytatunk: régóta túltermelünk. Mindenféle szarból gyártunk irdatlan mennyiségeket, amire az égvilágon semmi szükségünk nincsen.
Ezért aztán kreálnak nekünk vágyakat és hamis igényeket. Erre épült fel (még ráadásul) a hazugságipar, úgy mint reklámgyártás, média szolgáltatás, divat és művészetek. Jelenleg ezek élik fénykorukat. No, meg a gyógyszeripar - ami a túlzott fogyasztás következtében kialakult betegségeinket akarná kezelni (lehetőleg félre).
Fentiek következményeként az alapanyag felhasználása világméretekben iszonyat magas, a termékek előállítóira szánt költségek iszonyat alacsonyak, a mesterséges igénykeltetés (a tulajdonképpeni semmi termelés) díjazása pedig a csillagos egekben. Így aztán az van, hogy aki dolgozik (előállít valamit) az a kor rabszolgája. Aki igényt keltet az a kor celebje. A Föld készletei hatványozott gyorsulással ürülnek ki.
Az is van, hogy a művi világban (mesterséges szükségletek, mesterséges anyagok) az ember gyerekét rendszeresen megvezetik - elszakítják természetes létformáitól. Ám semmi lehetőséget nem kap cserébe, hogy alkalmazkodni lenne képes az állandó változásokhoz - kizárólag veszít. Veszíti elfelé genetikusan hozzátartozó képességeit: egyre csököttebb... évmilliók szerzeményét odadobja a gazdaság fejlődéséért cserébe. No meg, a javakat is odaadja annak a töredék parazitának, amely a vérét szívja.
Az igazi ingyenélők, az emberiség 80%-án élősködők: a spekuláns bankárok és a politikusok azok, akik érdekében bedőlünk a "gazdaság fejlődése mindenekelőtt" szlogennek. Holott az igazi feladat, a gazdaság mértéken tartása lenne. A termelés szükséglethez igazítása, és az elosztás - AZ ELOSZTÁS - megváltoztatása. Most rögtön!
A mai társadalmak legnagyobb kihívása ez, sikerül-e megvalósítani a felhalmozott javak átcsoportosítását. Ahol van felesleg, onnan elvinni oda, ahol hiány van... ugye, milyen nagyon pofonegyszerű a feladat...
Csakhogy! Nem mondhatjuk a parazitának, hogy - légy szíves, dögölj meg! Ne szívjad a vérem, mert nekem is kell... Ilyet már próbáltunk, de meg sem hallották. Valami mást kell kitalálnunk - nekünk, akik sokkal többen vagyunk nálánuk. Egy igen erős falat kell létrehoznunk, amit nem képesek feloldani (mint eddig tették). Olyan erősen kell összetömörülnünk, hogy azon vídiával se lehessen lyukat fúrniuk! Össze kell fognunk, de előtte fel kell ébrednie a trolloknak, és a papagáj-kommandósok agyába is bele kell csöpögtetni a felismerést, hogy itten nagyon nagy átba.. - átverésnek vagyunk kitéve politikus ellenségeink által.
Aki ma gazdasági fejlődésről beszél, az elosztás változtatása helyett, az mind ki akarja nyírni a gazdatestet. Ennyire hülyék! Ma még azt hiszik, hogy lehet belőlünk kipréselni még valamit... pedig nem! Ha még egy cseppet is le akarnak csapolni tőlünk - abba belehalunk. ---> és utána jönnek ők is :) - hiszen élősködők (hihi)!
Van arra is remény, hogy már egymás torkát keresik - ez jó nekünk, mert egyik parazita a másikát kóstolgatja... helyes! Vívódjanak csak egymással egymás kárára - az a legjobb, ha mindezt a bíróság épületében, vagy a parlamentben, vagy a hivatalokban, vagy a médiánál, vagy az operában, vagy a kiállításokon, vagy a koncertfesztiválokon teszik. Gyakoroljanak csak egymáson! És költsenek sokat, nagyon sokat az ügyvédekre - vásároljanak ügyészt, bírót, kurvát, kilátást, és amit csak megkívánnak, de minket hagyjanak most már békén!
(mi meg zárjunk már össze ellenük - légy szíves!)
