Kortársak - kis szörnyetegjeink
2010. augusztus 04. írta: térfél

Kortársak - kis szörnyetegjeink

" ...az az érzésem, hogy a helyenként brutális és bizonyára sokak számára megdöbbentő és felháborító történetek olyan társadalmi mélységekbe hatolnak be, amelyekről nagyon nehéz tárgyilagos, elfogulatlan véleményt adni. (...) Az igazi mondandó a mai magyar társadalom bizonyos rétegeinek életvitelében, felfogásában, életstílusában keresendő."

Fenti idézet Szemán László - Kis szörnyetegek című könyvének ajánlásából való. Ezt találtam, bár sokkal inkább Ranschburg Jenő előadása után kutattam volna, mert volt szerencsém egyetlen alkalommal személyesen is hallgatni Őt. Örömmel jelentem - benne nem csalódtam a könyvei után - élőben sem. Tőle hallottam először ezt a jelzőt a felnövő generációkra: kis szörnyetegekből immáron felnőttek lettek és szörnyetegségük jócskán megelőzi egyéb jellembeli vonásaikat. Mondhatnám azt is jellemtelenekké lettek, de helytelen volna, nem világítaná meg fontos tulajdonságaikat.

Reggeli közben hallottam a hírt, hogy lőni támadt kedve valakinek... rendőrre, mások autójára. Miért? Hogyan tehette meg?

Az előbb olvastam egy magát tanárnak nevező posztoló bejegyzését, miként vonja ki magát a társadalomból és lesz a maga ura - mindennemű állampolgári kötelezettségét megszegve.

Ő is egy ilyen felnőtt kis szörnyeteg, aki "kompetencia alapú oktatás" gyermekeként alakult át mai formájává. Harmincas hát! A legrosszabb fajtából való, mert stabilan kiélheti minden vágyát, ami megfoganni képes volt őbenne. A negyvenes elődei még kissé bizonytalanul, néha el is kendőzve, netán pici szégyennel a lelkük mélyén uralkodnak társadalmunkon, de a harmincasok immáron mindent megengednek maguknak.

Kitaposott úton járnak - az egocentrikus világképüknek megfelelően - önmagukon kívül semmi mást nem hajlandóak (nem tudnak, nem képesek) figyelembe venni. Mert ezt, és így mutatta be nekik az őket körülvevő társadalom. A tükörkép pedig undorral tölt el - engem legalábbis.

Kortársaim:

  • újgazdagék - ismerjük őket, tudjuk, hogy a rendszerváltás hiénáiként szülték ezt a szörnyeteg generációt...
  • rendszerváltó ifjak - tudjuk már, hogy egyetlen szempont vezérelte őket: a rombolás, és az erőszakos viselkedéssel való fellépés minden ellen, amiben felnőttek, azzal szemben, aminek köszönhetően megkapták az esélyt, hogy kedvük és tudásuk szerint egzisztenciát teremthessenek maguknak. Csakhogy! Nekik ez kevés volt, ők többet akartak ennél: azt, hogy mindenki másnak ne legyen esélye - csak nekik! Politikai üldözöttség, elnyomás és szabadság hiánya az, amire hivatkozván kellemes szórakozásként a nyomor felé irányították az akkori kortársaik azon felét, akik meg elégedettek voltak az elért eredményekkel.
  • politikus alkatúak - a legrosszabb fajta, mert munka helyett a szájukkal keresik kenyerüket?  hazugság - manipulálás - önámítás - önigazolás - nyerészkedés jellemzi őket (ezek alkotják jellemüket) exibicionista hajlamokkal megspékelve.
  • mindenki más - akik nem tartoznak az előző három csoportba - akiken csattan az ostor: ők (mi) azok, akik minimálbéren tengődnek, akiknek már nincs is munkája, akik adójukkal tartják el az előző három csoport leghangosabban nyivákoló bértollnokait és hangszóróit is. Akiknek a gyerekei megfélemlítve húzódnak félre és háttérbe a szörnyetegek még szörnyetegebb utódai elől. Akiket négy évenként egyszer ismernek fel és el, mint állampolgára ennek a tönkretett országnak.

Az igazi változást - a jelenlegi helyzet kialakulásának okait vizsgálva - a fenti rétegek felfogásának elvetésében, életvitelük ellehetetlenítésében, és életstílusuk megvetésében látom.

A bejegyzés trackback címe:

https://httphatterfel.blog.hu/api/trackback/id/tr792198009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.